Rendszerváltás és az MTI

	A Főépítészi Kollégium memoranduma (1. rész) (OS)
1990. május 11., péntek - Országunk demokratikus átalakulásának részeként erősödik az állampolgárok igénye arra, hogy alkotó módon tudjanak közreműködni térbeli környezetük alakításában. A környezeti állapot, a közérzetet lényegesen befolyásoló kérdésként, politikai üggyé vált, felerősödött a környezeti problémák kezelésével kapcsolatos társadalmi érzékenység. Ezzel párhuzamosan megerősödött egy másik tendencia is: az ágazati lobbyk, a vállalkozók nyomása a területek olyan felhasználása érdekében, amely számukra a legnagyobb hasznot hozza a természeti és az épített környezet alakulásával kapcsolatos közérdek semmibevétele árán is, hivatkozva a tulajdonhoz kapcsolódó jogokra, a vállalkozások szabadságára, a piac törvényeinek egyetemességére. Mindkét pólus és a köztük lévő konfliktusok erősödése mellett úgy érezzük, hogy a hatalmi struktúra átrendeződésének valóban sarkalatos kérdései mellett közéletünkben kevés szó esik az érdekütközések egyik legfontosabb területéről; környezetünk védelmének és alakításának egymással összefüggő, a közérdeket, a csoportérdekeket és az egyéni érdekeket egyaránt érintő területeiről. Az ország 140 főépítészének nevében és megbízásából a Főépítészi Kollégium tagjaiként szeretnénk az ország felelős politikai tényezőinek figyelmét felhívni a környezet alakításának problémáira, és az ezzel kapcsolatos, megítélésünk szerinti legfontosabb teendőkre. Azt szeretnénk elérni, hogy a területek és települések fejlesztésében, rendezésében, környezetünk alakításában szünjön meg az az állapot, amely az ezeket a problémákat kezelő szakterületet és a szakterület képviseletében a települési és területi főépítészek munkáját a központosított pártállam irányítási rendszerében eddig sújtotta. Ebben a már meghaladott rendszerben a sokféle érdeket mérlegelő szakmai megközelítést a jogbizonytalanság és a jogalkalmazás kuszaságában sok esetben rögtönzött közvetlen politikai döntések helyettesítették, melyekben a közérdek nevében kedvezményezett részérdekek manifesztálódhattak, s melyben a magánérdek, a tulajdonosi érdekek érvényesülési lehetőségei szűk és bizonytalan határok közé szorultak. Hiányzott az a közösségi kontroll, amely jól támaszkodhatott volna a szakterület képviselőinek elfogulatlan tanácsadói tevékenységére. (folyt.köv.) 1990. május 11., péntek 19:00
Vissza »

	A Főépítészi Kollégium memoranduma (2. rész) (OS)
Mindezek alapján az alábbiakra szertnénk felhívni figyelmüket, kérve segítségüket is a problémák megoldásához: 1. Meggyőződésünk, hogy a megalakuló önkormányzatoknak egyik legalapvetőbb feladata lesz illetékességi területük felhasználásának, rendezésének egyértelmű szabályozása, amely a tulajdonaik hatékony működtetésének, az önkormányzat gazdálkodásának és az ott élők életminőségének is fontos befolyásolója. Azt javasoljuk, hogy az önkormányzati törvény tételesen is foglalkozzon ezzel az egyik legalapvetőbb önkormányzati joggal, illetve az ebből fakadó önkormányzati kötelességekkel. 2. Az állampolgárok építéshez való jogának biztosítása mellett, de a területért való küzdelem farkastörvényei ellenében szükség van arra, hogy a társadalom törvényhozási szinten bizotsítsa a települések harmonikus fejlődése és a kulturált környezetalakítás feltételeit. E célra - a nyugat-európai államok gyakorlatához hasonlóan - ki kell alakítani az államigazgatási rendszertől független, önkormányzati szinten működő szakmai tanácsadó szervezet jogi és működési kereteit. Szükség van továbbá arra, hogy a magyarországi polgári hagyományok folytatásaként a települések rendezésének irányítását konszolidált állandóságban, szakmailag magasan képzett és elismert, megbecsült műszaki értelmiségiek lássák el. Ma is élnek még a Fővárosi Közmunkatanács és a vidéki városok Mérnöki Hivatalai, városi főmérnökei folyamatos és eredményes tevékenységének tárgyiasult bizonyítékai. Ennek a hagyománynak a folytatásához - úgy hisszük - alapvető társadalmi és települési érdekek kötődnek, életrehívásuk azonban politikai akaratot igényel. 3. A rendezési tervek korábbi bürokratikus központi szabályozási elvárásoknak alávetett rendszere helyett fokozott mértékben lesz szükség olyan tervekre, melyek a helyi érdekeket és értékeket képviselik, és emellett segítik a nemzeti vagy nagytérségi érdekekben felelősséggel és demokratikusan hozott fejlesztési elhatározások realizálását is. Hisszük, hogy a monolitikus központi irányítás időszakában lejáratódott és mára kiüresedett terület- és településtervezés ismét olyan fontos, társadalmilag igényelt és elismert tevékenység lesz az új társadalmi berendezkedésű Magyarországon, mint volt a kiegyezést követő fellendülés idején vagy a második világháború előtti konszolidáció éveiben. Ehhez azonban a tervezés egész rendszerének gyökeres megújítására, jogi hátterének újrafogalmazására van szükség. (folyt.köv.) 1990. május 11., péntek 19:04
Vissza »

	A Főépítészi Kollégium memoranduma (3. rész) (OS)
4. Környezetünk védelme, megfelelő használata, alakítása és fejlesztése érdekében alapvetően fontosnak tartjuk, hogy az ezzel kapcsolatos legfontosabb viselkedési normákat, az eltérő érdekek ütköztetésének módját és érvényesítési lehetőségeit, társadalmi érdekből szükséges korlátait az Országgyűlés törvényi szinten határozza meg. Meggyőződésünk, hogy ennek a problémakörnek az önkormányzati törvényen kívül szerepelnie kell az új földtörvényben, valamint, hogy elengedhetetlen és sürgős feladat az új politikai és társadalmi berendezkedésünktől teljesen idegen építési törvény újrafogalmazása is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a települések organikus fejlesztésének és környezetkultúrájuk növelésének ügye a napi politikai érdekek fölött álló nemzeti érdek, amelynek előmozdításához e memorandum aláírói a települési és területi főépítészek nevében pártállásuktól függetlenül segítségüket kívánják adni. Abban a reményben, hogy a nemzeti érdekekért felelősséget érző pártok és az üggyel foglalkozó illetékes parlamenti bizottság élni fog a lehetőségeivel, kívánunk felelősségteljes munkájukhoz sikert és egészséget. Balassagyarmat, Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Szombathely, Veszprém, 1990. május 7. Arató András Fazekas Péter Dr. Hajnóczi Péter Karmazin József Kelemen István Kiss Lajos Kiss Tamás Dr. L. Szabó Tünde Moór Mátyás Nieder Iván Dr. Tóth Zoltán Szabó Leventéné (OS) 1990. május 11., péntek 19:08
Vissza »