Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európa: sokkterápia vagy kimért tempó - 1.
1990. május 11. péntek (MTI-Panoráma) - Egy akváriumból még csak-csak lehet valahogy halászlét csinálni, de halászléból akváriumot már sokkal nehezebb. Így jellemezte egy tekintélyes nyugati pénzügyi szakértő a kelet-európai országok példátlan vállalkozását, vagyis azt, hogy a szocialista tipusu tervgazdaságot vállalkozói piacgazdasággá alakítják át. A nemzetközi pénzügyi rendszer talán legfontosabb pillérei, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetőinek a hét elején végetért tanácskozásából azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a két intézmény kész hitelekkel támogatni a kelet-európai demokráciákat. Az IMF-nek hamarosan nagyobb források is rendelkezésére állnak, miután az Interim Bizottság döntött a tőke, vagyis a 152 tagállam által befizetett kvóta 50 százalékos felelmeléséről. Bár sokak szerint ennek mértéke még nem elegendő s az is előfordulhat, hogy az IMF maga is hitelt keres magának. Az IMF tőkéjének 120 milliárd dollárrol 180 milliárdra történő növelésében nyilvánvalóan fontos szerepet játszott a kelet-európai országok hitelszükséglete, de dőreség lenne azt feltételezni, hogy a döntésben nem esett latba legalább akkora súllyal a harmadik világ országai által felhalmozott adóssághegy, az az 1300 milliárd dollár, amely egy világméretű adósságválság Damokles-kardjaként lebeg a nemzetközi pénzvilág felett. Az általános hitelválság, amelyett az átütemezések tömeges kényszere kiválthat, semmivel sem összehasonlítható rémálom. A nyolcvanas évtized egyébbel sem telt el mint azzal, hogy a hitelezők ezt a rémképet elhesegessék. Nem megalapozatlan a harmadik világ országainak aggályoskodása és féltékenysége, hogy a kelet-európai reformok szirénhangjai elcsábítják tőlük a nemzetközi kölcsöneket, mert minél hosszabb távlatba tekintenek előre a hitelezők, annál jobban állja az összehasonlítást ez a térség. A tőkeemelés azonban egy pillanatig sem jelenti, hogy az IMF ezután minden megfontolás nélkül ontaná a kölcsönöket. Biztos, hogy a hitelfeltételek ezután is legalább ugyanolyan körültekintőek és szigorúak lesznek mint eddig. Amikor márciusban létrejött a megállapodás a Magyarországnak folyósítandó 206 millió dolláros készenléti hitelről, ennek feltételei között Budapest vállalta: a költségvetés hiánya nem haladja meg a 10 milliárd forintot a tőkés külkereskedelmi mérleg passzívuma nem lesz több 500 millió dollárnál és radikálisan csökkenti aktívumát KGST-partnereivel szemben. (folyt.) 1990. május 11., péntek 10:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »