 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait
megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a
lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak,
egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes
köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért,
amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.
Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön
határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a
lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.
A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366
egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma
megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend,
és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új
Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és
ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének
megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az
emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A
törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar
Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé
nyilvánítja.
A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György,
hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a
legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez.
Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen
valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson
azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre
emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely
ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél
maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb
törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban
a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem
kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és
tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való
szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök
időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki,
aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől,
felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő
legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|