|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta. - Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába, a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel. Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből. Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel, hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét, nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|