Rendszerváltás és az MTI

	- Balti körkép - 1. folyt.
Az észt parlament kedden úgy határozott, hogy ismét törvényerőre emeli a köztársaság 1938-as alkotmányának egyes paragrafusait. Ez a döntés nem minősül de facto függetlenségi nyilatkozatnak, ámbár annak határát súrolja, hiszen a most törvénybe iktatott alkotmánytöredékek egyik pontja független köztársaságról szól, amelyben a legfelsőbb államhatalom a néptől származik. Az észt parlament a balti szomszédok iránti szolidaritását kifejezésre juttatva külön nyilatkozatban gratulált a letteknek a köztársaság függetlenné nyilvánításához. A nyilatkozat leszögezi: a három balti országnak nehéz utat kell végigjárnia az önálló államiság kivívásáig, de az együttesen folytatott küzdelem sokkal eredményesebb lesz, mintha külön-külön folytatnának harcot céljaikért. A közel négymillió lélekszámú Litvániában a lakosság egyre jobban érzi Moszkva gazdasági embargójának hatását. A litván minisztertanács kedden elrendelte a szovjet minisztériumok részére szóló hússzállítmányok 10 százalékos csökkentését. Az így felszabaduló húsárut olajra és egyéb nyersanyagokra akarják cserélni, szovjet üzemekkel kötendő megállapodás útján. Marju Lauristen, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökhelyettese és a helyi népfront vezetője úgy vélte, hogy a balti köztársaságok függetlenségével nemzetközi fórumon kellene foglalkozni, mint például az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Amerikai körútja végén tartott washingtoni sajtóértekezletén az észt politikus elmondta, hogy az Egyesült Államokban nagyon sokan szeretnének üzleti kapcsolatot kialakítani országával, és megértik az észt függetlenségi törekvéseket. Lauristen végül kifejezte reményét, hogy Bush elnök is helyeselni fogja a probléma nemzetközi megoldásával kapcsolatos elgondolást. +++ 1990. május 9., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »