|
|
|
|
Poznan: ,,szabadfogású tűzoltás,, (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti Poznanból:
1990. május 9. szerda (MTI) - A magyar szabadfogású birkózó sportot immár másfél évtizede szinte közhelyszerűen szapulják. Rendre az eredményesebb kötöttfogású együttessel vetik össze képviselőiket, és azt is szemükre vetik, hogy nincs elég hitük. Ez csak hellyel-közzel igaz, mert hit az idők során ugyan akadt, de a fő ok az eredmények elmaradásában az volt, hogy a hazai edzők szép lassan lemondtak a szabadfogású technika tanításáról. Persze tisztelet a kivételnek. Mert azért akadt megszállott szakember, és ennek tudható be, hogy a vasárnaptól keddig Poznanban lebonyolított 33. szabadfogású Európa-bajnokságon azért összességében megfeleltek a magyarok.
A megszerzett 11 olimpiai pont, és Tóth Gábor (90 kg) ezüstérme az első pillantásra kielégítő szereplésnek nevezhető, hiszen olyan pokolian rossz sorsolás, amiben a magyarok többségének része volt, egy évtizedben talán csak egyszer fordul elő. A mai magyar válogatott úgy nőtt fel, hogy rutin tekintetében gyarapodott, szakmai téren viszont óriási hiányosságok jellemzik. És ezekért nem a mostani szakági mesternek, Németh Sándornak kell tartania a hátát
Az ő szerződése egyébiránt május 31-ikével lejár...
Az egykori csepeli válogatott ,,tűzoltást,, végez: megpróbálja a technika és önbizalom tekintetében talpra állítani együttesét. Poznan alapján úgy tűnik, erre nem sok esélye van, mert bár elismerésre méltó lendülettel dolgozik, és végre igazi szabadfogású technikát tanít, gyanítható, a mai válogatott sportolókon aligha tud komolyan segíteni. Ebben az együttesben Birónak (52 kg) és Nagy Bélának (57) nem kell kiselőadást tartani arról, mi az igazi szabadfogás, mert az a kisujjukban van. Csakhogy Biró a maga 30 évével már nem a jövő embere. Nagynak a BVSC-től való csúnya hangulatú távozása lelki megrázkódtatások sorát váltotta ki. Ráadásul nála megjósolhatatlan, hogy éppen miként sikerül a fogyasztása...
Tóth Gábort azért illeti dícséret, mert évek óta megalkuvást nem tűrő következetességgel, apró, de hasznos lépésekkel gyarapítja tudását. Igaz, ezen a kontinensbajnokságon óriási, talán soha vissza sem térő lehetőséget hagyott ki a sérülten birkózó szovjet Kazibekov elleni döntőben. Ám az ő esete jól példázza, nem csak az edzőkre kell várni, a szakmai önképzés is járható út, ha egy birkózó fejlődni szeretne.
Felvetődik a kérdés: merre lehet a kiút a nehéznek tűnő helyzetből, két évvel a barcelonai olimpia előtt? (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 14:09
|
Vissza »
|
|
Poznan: ,,szabadfogású tűzoltás,, (2. rész)
|
Nem vitás, Németh Sándor lendületében bízni lehet, ő az a szakember, aki nem ismeri a lehetetlent. Értékelésében kitért arra, hogy Barcelonára ebből a mostani csapatból sokkal ütőképesebb kollektívát formál. A kivülálló szemével azonban erre aligha van esély... Mi jelenthet megoldást? Ifjú tehetségeket szerepeltetni, olyanokat, mint Schmidgunszt László (62 kg), aki bár újonc volt, és két vereséggel hamar ki is esett, bátorságával meglepte ellenfeleit. Szép jövő előtt állhat. Említhető a 17 éves Gelénesi Nándor, de az ő ,,mély vízbe dobását,, sokan ellenzik, mert szerintük a még várható kudarcok lelkileg összetörnék. Ezzel azonban vitázni lehet és kell, hiszen éppen a kötöttfogású Komáromi Tibor fél évtizeddel ezelőtti bevetése jelezte, hogy a sokra hivatott fiatalokkal érdemes próbálkozni.
Ami a 33. kontinensbajnokság nemzetközi tapasztalatait illeti: a szovjet ,,harmadik vonal,, uralta a mezőnyt, a tízből három aranyérem megszerzése igazolás erre. Még úgyis jelentős a szovjet fölény, hogy Ivan Jarigin vezetőedzőt több kínos csapás is érte Poznanban. Bulgária nemzedékváltás közben is megtartotta előkelő második helyezését, a törököknél pedig Jurij Sahmuradov, a szovjetek egykori szakvezetője menedzseri-koordinátori munkálkodásának hatékonysága érezhető. Az NDK birkózói két aranyérmükkel igazolták, hogy Barcelonában komolyan kell számolni velük, arról nem is beszélve, hogy a nyugatnémetek milyen hatalmas fejlődésről adtak számot. Ebben az erősorrendben a magyar együttes sem előrébb, sem hátrább nem végzett, mint amit tagjainak reális tudása alapján el lehetett várni.
A magyar szabadfogás maradt a helyén. Európa középső régiójában. Jelentős, egyelőre behozhatatlannak tűnő távolságban a legjobbaktól. Úgy tűnik, Barcelonáig mást nem lehet elvárni tőlük, mint hogy a szakvezetés folytatja a ,,tűzoltást,,.
x x x
Szerdán sorra érkeztek a 36. kötöttfogású EB résztvevői, csütörtök este lesz a sorsolás, pénteken délelőtt pedig megkezdőnek a selejtezők.+++
1990. május 9., szerda 14:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|