|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Merre vezet a balti út? (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Moszkva, 1990. május 9. szerda (MTI-Panoráma) - Alighanem
alaposan feladta Mihail Gorbacsov tanácsadóinak a leckét a három
balti köztársaság, miután kedden burkolt formában Észtország is
kinyilvánította a függetlenséget visszaállítva az 1938-as
alkotmánynak az erre vonatkozó kitételét. Ugyanakkor a balti
köztársaságok egységes döntése nyilvánvalóvá tette: aligha járható
út Moszkva számára a Litvániával szemben foganatosított gazdasági
blokád, mivel - legalábbis úgy tűnik - nem érte el a várt célt. A
vilniusi vezetés nem volt hajlandó hatályon kívül helyezni a március
11-i döntést, s a másik két köztársaság elleni hasonló intézkedések
a számottevő gazdasági károkon kívül súlyos politikai kárt okoznának
a szovjet vezetésnek.
A központi vezetés a jelek szerint fontolgatja a választ, ugyanis a vilniusi döntésre adott gyors reagálással szemben Moszkva napokkal a lett döntés után is adós a lett döntésre adandó hivatalos válasszal. A függetlenség vonatkozásában óvatos Tallinn nem véletlenül időzítette a rigai döntés utánra a függetlenség burkolt kinyilvánítását.
A rigai parlament kompromisszumkészségről tanúskodó határozatáról Moszkva részletes információt kért, s a tanulmányozás arra utal, hogy a lett döntés nyomán mégiscsak körvonalazódhat valamifé le megoldás a balti kérdésben. Annál is inkább, mert a lettek érvényben hagyták a szovjet törvényeket az átmeneti időszakra, s a függetlenség kinyilvánítása nyomán nem hoztak olyan, utólag elsietettnek tűnő intézkedéseket, mint a litván parlament, amely döntések Moszkva közvetlen érdekeit sértették.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Riga és Moszkva között három hete elkezdődött a tárgyalási folyamat, miután a lett vezetés Gorbacsovval folytatott tárgyalásain igéretet kapott arra, hogy Moszkva kész konföderatív alapon alakítani a kapcsolatokat, ha Riga nem követi Vilnius példáját, s az első forduló után megállapodás született a szakértői szintű megbeszélések május 15-i kezdetéről.
Éppen ezért nagy érdeklődéssel várják Rigában a moszkvai választ, annál is inkább, mert Alfred Rubiks, az SZKP platformján álló KP első titkára Gorbacsovval folytatott telefonbeszélgetése alapján azt közölte, hogy a szovjet elnök alkotmányellenesnek tartja a május 4-i döntést, s fenntartja magának a jogot a válaszlépésekre. (folyt.)
1990. május 9., szerda 13:52
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|