Rendszerváltás és az MTI

	Baltikumi válasz a bojkottra
---------------------------- München, 1990. május 8. (SZER, A mai nap) - A litvániai és lettországi fejleményeket Császár László foglalja össze: A Lett Legfelsőbb Tanács tegnap Ivars Godmanis közgazdász akadémikust választotta a köztársaság új miniszterelnökévé. Godmanis megválasztása után adott nyilatkozatában a Moszkvától elszakadni igyekvő három balti köztársaság közötti szorosabb együttműködés szükségességéről beszélt. Nyilatkozatában utalt annak lehetőségére is, hogy Moszkva Lettországgal szemben is hasonló gazdasági bojkottot léptet életbe, mint tette azt a március 11-ikén függetlenségi nyilatkozatot kibocsátó Litvániával szemben is. Véleménye szerint a legteljesebb együttműködés szükséges nem csupán a balti országok, de a többi szovjet tagköztársaság között is. A litván fővárosban, Vilniusban a földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a köztársaság a szovjet blokádra adott válaszként 10 százalékkal csökkenti a Szovjetunióba irányuló hús- és tejszállításokat. A hús és a tej a mi igazi fegyverünk a függetlenségért folytatott harcban - mondta a litván miniszter. Minden ötödik kiló Moszkvában elfogyasztott húst és minden harmadik liter tejet Litvánia szállítja a szovjet fővárosba. A miniszter vilniusi sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy Litvánia már előzőleg is csökkentette a hús és a tej szovjet exportját. Így tehát a bojkottal Moszkva nem csupán Vilniust, de önmagát is bünteti. A mostani, további exportcsökkentés nyomán felszabaduló hús és tej egy részét a moszkvai gazdasági blokádot elutasító szovjet városokkal folytatott közvetlen kereskedelemben értékesítik majd, másrészt a litván lakosság igényeit elégítik ki vele. (folyt.) 1990. május 8., kedd
Vissza »

	- Baltikumi fejlemények - 1. folyt.
Bár a lett parlament döntése alapján Lettország csupán egy átmeneti időszak után kíván kiválni a Szovjetunióból, Moszkva nemtetszésének itt is kézzel fogható jelei vannak. Nem sokkal Ivars Godmanis tegnapi megválasztása előtt szovjet tankok és egyéb katonai járművek vonultak fel a rigai utcákon. Bár moszkvai magyarázat szerint mindez csupán a szerdai díszszemlére való felkészülés része, a lett közvélemény megfélelmítési akciónak tartja a szovjet alakulatok rigai demonstrációját. A lett vezetők ugyanakkor bíznak abban, hogy függetlenségi nyilatkozatuk mérsékeltebb jellege, valamint a szándék kifejezése, hogy Lettország a jövőben is tiszteletben tartja a Szovjetunió érdekeit, elejét veszik Moszkva radikálisabb ellenlépéseinek. A Lett Legfelsőbb Tanács egy Gorbacsovhoz intézett üzenetében vázolta a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának lényegét. A lett népfront elnökének bejelentése is Riga tárgyalási készségéről tanúskodik. Ebben közölte, hogy a tervek szerint néhány napon belül egy lett törvényhozói küldöttség utazik Moszkvába, hogy megbeszéléseket kezdjen a szovjet vezetőkkel. A lett parlament elnöke pedig sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Gorbacsov elnök tegnap a lett függetlenségi tervet ismertető dokumentumokat kért. Azt is közölte, hogy a jövő Lettországát egy Finnországhoz hasonló államként képzeli el, mely független, de szoros kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval. A harmadik balti köztársaság, Észtország szintén a lett mintát, a lépésről lépésre történő elszakadást részesíti előnyben. Az észt vezetők a múlt hónapban nyilvánították ki a tagköztársaság függetlenedési szándékát. Ugyanakkor a Szovjetuniót megszálló hatalomként említette a közlemény. A nyilatkozat részleteket, időpontot nem tartalmazott, és nem zárta ki a Moszkvával folytatandó tárgyalások lehetőségét sem. +++ 1990. május 8., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »