|
|
 |
|
 |
Mit tartalmaz az alkotmánymódosító törvényjavaslat? A
törvényjavaslat bizottsági előterjesztőjének nyilatkozata
|
A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége
között létrejött megállapodás alkotmányos hordereje a bejelentés
pillanatában nyilvánvaló volt. A két legerősebb párt egysége
megteremtette a politikai és közjogi előfeltételét annak, hogy a
részben már működő vagy csak most születő demokratikus intézmények
megszilárduljanak. S hogy egyáltalán stabilizálódni tudjon a
kormányzat alkotmányos feltételrendszere.
Az új parlament alakuló ülésén nyilvánosságra hozott vázlatos
elképzelések törvényreváltása már az Országgyűlés május 9-re
összehívott ülésén megkezdődik. MÓDOSÍTJÁK A HATÁLYOS ALKOTMÁNY
EGYES SZABÁLYAIT S MÁR AZ ELSŐ KODIFIKÁCIÓS ÜTEMBEN AZ ÚJ IGÉNYEKHEZ
IGAZÍTJÁK A MINISZTÉRIUMOK FELSOROLÁSÁRÓL RENDELKEZŐ ALKOTMÁNYEREJŰ
TÖRVÉNYT.
A parlament szerdai ülésén az alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatot az ALKOTMÁNYÜGYI, TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTŐ ÉS IGAZSÁGÜGYI
BIZOTTSÁG nevében KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN terjeszti elő, akit
arról kérdeztünk, közelebbről mely alkotmányjogi kérdések kerülnek
napirendre?
- Most csak és kizárólag olyan kérdések szerepelnek a
törvényjavaslatban, AMELYEK RENDEZÉSE SZOROSAN ÖSSZEFÜGG A KORMÁNY
MEGALAKULÁSÁVAL. Tehát a legsürgetőbb feladatok. Így egyelőre az
alkotánynak csupán néhány szabálya változik. A törvényjavaslat végső
formája feltehetően csak az ülésszak előtt alakul ki, az utolsó
bizottsági ülésen.
- A közvélemény érdeklődését a köztársasági elnök intézményében
tervezett változtatások ugyancsak felkeltették. Mi kerül ebből a
plénum elé?
- Ezt a bonyolult kérdéskört hiba lett volna néhány napos
előkészítés után napirendre tűzni. Elképzeléseink szerint azonban
erre a kérdésre a parlament rövidesen visszatér.
- Ez közelebbről mit jelent?
- Esetleg csupán két-három hetet. Remélem a köztársasági elnöki
intézmény alkotmányjogi összefüggéseit tartalmazó törvényjavaslat
megfelelő szakmai előkészítés után, még májusban a parlament elé
vihető. (folyt.)
1990. május 8., kedd 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mit tartalmaz 2.
|
- A szűkebb értelemben vett kormányzati munkát illetően milyen
alkotmányos előírások változása várható?
- Az elkészült törvényjavaslat a jelenlegitől eltérően a
Minisztertanács elnöke kifejezés helyett, a magyar hagyományoknak
megfelelő, és szóhasználatunkban is szinte kizárólagos
MINISZTERELNÖK kifejezést használja. Ez tartalmi változást is
jelent. Az új konstrukció szerint a felelősség most is tiszta lesz,
egyértelművé válik. A miniszterelnök lesz az a személy, aki a
parlamentnek felelős, ennek érdekében ahhoz is JOGA LESZ, HOGY MAGA
VÁLASSZA KI KORMÁNYÁNAK TAGJAIT, A MINISZTEREKET. A MINISZTEREK
EGYENLŐ FELELŐSSÉGET VISELNEK, EZÉRT INDOKOLT, HOGY MEGSZŰNJÉK A
STÁTUSZBÉLI KÜLÖNBSÉGET IS KIFEJEZŐ ÁLLAMMINISZTERI TISZTSÉG.
Ugyanakkor a szerdán előterjesztet törvényjavaslatban már szerepel a
TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTER kifejezés is.
- A köztársasági elnök és a miniszterelnök egymás közötti
alkotmányjogi visszonyáról mond-e valamit a módosítás?
- A kérdés újragondolása a későbbi feladatok egyike. A mostani
törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a
minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki, és menti fel. Csak emlékeztetőül: a jelenlegi szabályozás
szerint a kormány tagjait az Országgyűlés választja. Az utóbbiak
azonban kinevezésük után, az Országgyűlés előtt tesznek majd esküt.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
tagjai többségének szavazatával választja.
- Mi lesz a tárca nélküli miniszterek feladata?
- Erre nézve az alkotmánymódosítás ad eligazítást: "a tárca
nélküli miniszterek ellátják a minisztertanács határozatában
megjelölt feladataikat."
- Úgy hallottuk, a parlamenti ülésen hatályon kívül fogják
helyezni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, s
egyidejűleg új törvényt alkotnak helyette.
- Valóban, ezt a törvényjavaslatot DR. SALAMON LÁSZLÓ az
alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke
terjeszti a bizottság nevében a parlament elé. A javaslat szerint, a
Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: Külügyminisztérium,
Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium , Pénzügyminisztérium
Igazságügyi Minisztérium, Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium,
Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium, Földművelődésügyi Minisztérium, Közlekedési
és Hírközlési Minisztérium, Népjóléti Minisztérium, Munkaügyi
Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium. (folyt.)
1990. május 8., kedd 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mit tartalmaz 3.
|
A törvényjavaslat a kormányzati rendszer átalakításának az új
központi államigazgatás-szervezet kiépítésének csak első állomását
jelenti. A kormányzati munka folyamatossága érdekében az átalakítás
csak fokozatos lehet, ezért a törvényjavaslat most nem tartalmaz a
hatáskörök átrendezését illetően részmegoldásokat, csupán az ÚJ
KORMÁNYZATI RENDSZER ALAPSTRUKTÚRÁJÁT VÁZOLJA.
- Végül, azt hiszem, bővebb magyarázatot igényel az a korábbi
bejelentés ami a jogszabályok vitájának "hatályon kívül helyezését"
érinti. Ez már némi félreértésre is okot adott a parlamenti
jogalkotás jövőbeli stílusát illetően....
- A jogalkotásról szóló törvény - hiszen ennek néhány
paragrafusa veszíti most hatályát - előírja, hogy az állampolgárok
széles körét érintő törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell
bocsátani. Ez a fajta társadalmi vita azonban nem vált be. Ez olyan
esetekben lehet egyfajta módszer, amikor nincs az országnak legitim
parlamentje. Ellenkező esetben, a társadalmi vita a szabályozott
formában teljesen felesleges .
- Értve ez alatt a szakmai véleménynyilvánítás valamennyi
formáját is?
- Korántsem. A törvény módosítása nem jelentheti a szakmai
véleményezés kiiktatását, csupán a formális és időtrabló úgynevezett
társdalmi viták megszűnésével jár. Ez a fajta társadalmi vita
ugyanis az áldemokrácia tipikus intézménye volt, ami a
parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni. Ha ma szeretnénk
betartani ezt a formális előírást, azt hiszem megállna az élet,
megbénulna a parlament munkája, s az elkövetkezendő fél évben talán
egyetlen törvényt sem fogadhatna el az Országgyűlés.
(MTI-Press)
ág/pé B.L.
1990. május 8., kedd 14:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|