|
|
 |
|
 |
Hazánk és a Közös Piac
|
----------------------
München, 1990. április 26. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Péter:
- Tudjuk, hogy a Kisgazdapárt politikai bizottsága tegnap úgy
döntött, hogy április helyett csak augusztusban tartják meg a párt
országos gyűlését. A Kisgazdapárt megyei vezetői szerint azonban a
legrövidebb időn belül össze kell hívni a párt országos
nagyválasztmányát. A vita hátterében természetesen személyi kérdések
is fellelhetők. Mindez azért fontos, mert a kisgazdák várhatóan
részt kapnak majd az új kormány munkájában.
Lezsák Sándor, a Demokrata Fórum egyik alelnöke ugyanakkor
kijelentette, hogy a koalíciós tárgyalásokat nem zavarják a
Kisgazdapárton belül kialakult személyi ellentétek. A tárgyalások
zavartalanul folynak tovább, és minden remény megvan arra, hogy
május közepére felállhat az új kormány - mondotta Lezsák Sándor.
Erre minden kétséget kizáróan - már csak a sokasodó gazdasági gondok
miatt is - nagy szükség van.
Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum egyik gazdasági
szakértője annak a véleményének - mondhatnám reményének - adott
hangot, hogy Magyarország már a közeljövőben - 1992 és 1995 között -
tagja lehet az Európai Közösségnek, és ez nagyban hozzájárulna
Magyarország gazdasági gondjainak a megoldásához.
Most itt ül a stúdióban rádiónk gazdasági szakértője, Vadász
János. Őt kérdezem, mi a véleménye Bethlen István nyilatkozatáról?
- Én egy kicsit tartok attól, hogy a közös piaci csaltakozás
néhány éven belüli beharangozása - amint most az MDF gazdasági
szakértője részéről ez megtörtént -, de hangsúlyozom már
elhangzottak korábban az MDF részéről hasonló más jelzések is, még
korai. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 1. folyt.
|
Mindez olyan illúziókat kelthet a társadalomban, amelyek nem
egészen megalapozottak. Persze én megértem a Demokrata Fórum
részéről ezeket a nyilatkozatokat, mert politikailag fontos, hogy a
most hivatalba lépő magyar koalíciós kormány vezető pártja nyomban a
kezdetkor kinyilvánítsa azt, hogy Magyarország igenis tagja kíván
lenni az Európai Gazdasági Közösségnek, és mihamarabb szeretne
tárgyalni a tizenkettekkel a csatlakozás feltételeiről.
Ez politikailag helyes, mert célszerű letenni a garast minél
előbb, és ezt mindenki számára teljesen egyértelművé, világossá
tenni, a magyar kormány távlati célját így megjelölni. De ezzel
egyidőben szerintem arra is nagyon ügyelni kell - s erről szükséges
a társadalmat tájékoztatni -, hogy az ilyen nyilatkozatok ne
keltsenek olyan várakozásokat, hogy most már rövid időn belül bent
leszünk a Közös Piacban, és akkor ott ülünk a hatalmas lokomotívon,
amely közös lokomotív majd minket is kihúz a bajból, és megold
minden problémát a magyar társadalom számára gazdasági szempontból.
Ez sajnos nincs így, ezeket a problémákat a magyar
társadalomnak, illetve a kialakuló magyar piacgazdaságnak kell
megoldania.
- Illúziókat említettél. Milyen illúziókról van itt szó
konkrétan?
- A legfontosabb az, hogy Magyarország még nem piacgazdság, nem
működőképes piacgazdaság. Teljesen elképzelhetetlen, hogy a Közösség
felvegyen tagjai közé egy olyan országot, amely nem vált működőképes
piacgazdasággá. Gondoljunk a német újraegyesítés nehézségeire,
feltételeire, és hogy milyen megterhelést jelent ez a hatalmas
nyugatnémet gazdaság számára. Ilyen terhet egy magyar csatlakozással
- egy piacgazdaság nélküli magyar csatlakozással - a tizenkettek
semmiképpen nem vállalnának. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 2. folyt.
|
Bonyolítja a dolgot az 1992-es kulcsév. Tudjuk, hogy ez az
európai gazdasági integráció új, fejlett szakaszának az éve - akkor
kell életbe lépnie. Ez elég félelmetes feladat, ennek az
előkészítése, megoldása a tizenkettek számára. Nehéz elképzelni,
hogy ezt még meg akarják nehezíteni azzal, hogy egy új ország
csatlakozását - és nemcsak Magyarország csatlakozását - fontolóra
veszik ilyen közeli időpontban.
Gondolni kell arra is, hogy Magyarországnak nemcsak hogy nincs
még piacgazdasága, de egy rendkívül válságos helyzetben lévő ország,
óriási adósságokkal terhelt ország. Először ezeket a problémákat
kell megoldani.
- Mégis milyen lépéseket tartanál ma szükségesnek, hogy
Magyarország közeledhessen a Nyugathoz gazdasági értelemben is?
- Igen. Ez a távlati cél. Magyarország természetesen tagja lehet
- és meggyőződésem, hogy tagja is lesz - az Európai Közösségnek. És
ezt már most meg lehet kezdeni. Rendben van, az ilyen nyilatkozatok
megtétele is hozzátartozik, amennyiben ez a távlati cél világos
megjelölését jelenti. Mondhatom, hogy ez politikailag fontos. De itt
már sokat lehet tenni.
Egyrészt a piacgazdaságot kell Magyarországon megvalósítani, és
ezt közvetlenül teljesen függetlenül a csatlakozástól. Az a
létérdeke az országnak, hogy egy működőképes piaacgazdaság
kialakuljon, a válság megoldódjon, az egyensúlyi helyzet nagyjából
helyreálljon.
A Közös Piaccal Magyarország már tavaly kötött egy nagyon
előnyös szerződést. Egy olyan szerződést, amely tulajdonképpen
előnyöket ígér arra az esetre, ha Magyarország piacgazdaságként kezd
működni. A Közösség tavaly, amikor ezt a szerződést a magyarokkal
megkötötte, tulajdonképpen megelőlegezte azt, hogy ez előbb-utóbb be
fog következni. Tehát akkor majd a szerződés potenciális előnyeit
teljes mértékben ki lehet használni. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 3. folyt.
|
Ezek a gesztusok, amiket a Közös Piac tett Magyarország javára a
behozatali kontingensek terén, kereskedelmi kedvezmények
megadásával. Ezek akkor kamatozhatnak igazán Magyarországnak, ha a
magyar áruszerkezet a hazai és a világpiachoz igazodva teljesen
átalakul, és így a magyar termékek versenyképessé válhatnak a
tizenkettek Közös Piacán is.
És megint csak mondom, hogy ennek az alapfeltétele a
piacgazdaság. Hozzá lehet tenni, hogy Magyarország tagja a - most a
nehézségekről beszélek - Varsói Szerződésnek, tagja a KGST-nek. Hogy
a Varsói Szerződéssel mi lesz, az kívül esik ezen a témán. Az egy
külön téma lenne. Ami a KGST-t illeti, ez most akadálynak tűnik, de
ha Magyarország valóban piacgazdasággá válik, akkor szerintem ez az
akadály önműködően feloldódik. Tulajdonképpen nem lesz probléma,
mert Magyarország egy életképtelen szervezettel, egy működőképes
piacgazdság képptelen együttműködni - ez egyszerűen lehetetlen.
Tehát itt az utat meg lehet nyitni a Közös Piac felé, de én azt
mondanám, hogy az úton való előrehaladás a lényeg, és ez még
fontosabb, mint a végállomás elérése. +++
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|