|
|
|
|
Oktatásügy: kísérletezések
|
--------------------------
München, 1990. május 7. (SZER, Magyar híradó) - Ismét az iskolaügyről, egyebek között ahhoz a hírhez is kapcsolódva, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezési gondjai súlyosbodnak. A Fővárosi Tanács mai üléséről kiadott jelentés szerint egyre csökken a vállalatok által bejelentett munkaerőigény. Míg 1988-ban a munkanélküli huszonegy munkahely közül választhatott, ma csak átlagban négy és fél álláskínálat áll rendelkezésére. A munkaerőpiac igénye alaposan eltér attól, amit az iskolákból kikerülők szakképzettsége nyújt. Ez nyilvánvalóan a szakképzettségi rendszer megváltoztatását igényelné. Ami pedig az általános képzést illeti, ott is mindenki a változtatásokra vár.
Már a Németh-kormány lemondása után jött a hír, hogy az egyik szegedi gimnázium - elsőként az országban - az őszi tanévtől 8 osztályos lesz. Ez volt Glatz Ferenc volt kultuszminiszter egyik szívügye. Ő egyébként mindent kicserélendőnek és megváltoztatandónak tekintett tavaly, a minisztérium átvételekor - bizonyára nem tejlesen alaptalanul. Vajon utódja is így tekinti majd?
Az oktatásügy kulcskérdése az állam szerepének az aránya. Nemcsak az iskola állami monopóliumának megszüntetése - amivel ma már mindenki egyetért -, hanem annak a meghatározása is, hogy mekkora legyen az állam központi szerepe. Eddig még a pedagógiai kísérletek többsége is központi kezdeményezés volt. Még az elmúlt években száznál is több kísérletnek nevezett iskolai változtatási terv született. Ezek általában látványosak, lehet róluk beszélni és beszéltetni, lehet rájuk plusz pénzt kapni a költségbvetésből. (folyt.)
1990. május 7., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az oktatásügy új kísérlete - 1. folyt.
|
A tanügyi kísérletek virágzása mindenképpen örvendetes, különösen akkor, ha az alapkérdésekben egyetértő tanári együttes közös munkájáról van szó. A kísérletekről beszámoló hírek természetesen mindig vonzóak, mint például az ezen a hét végén megalakult Új Magyar Iskoláért Egyesületé is: képességfejlesztő programok, személyiségfejlesztés, önálló gondolkodás és kreativitás, a gyerekek kommunikációs kézségének, egészségének és nyelvtudásának fejlesztésee.
A hírben csak annyi az elgondolkodtató, hogy a magyar iskola megújítását célul kitűző egyesület elnökének olyan embert választott, akinek törökbálinti kísérleti iskolájától minden évben kénytelen néhány tanár megválni az igazgató diktatórikusnak hírlő munkamódszerei miatt.
A kísérletek, az alternatív tantervet meghirdető iskolák iránt jelentős az igény. Sokan akarják ilyen intézménybe iratni gyermekeiket, s lehetséges, hogy nem csupán az adott kísérlet iránti bizalmat fejezi ki, hanem legalább annyira a jelenleg meglévő állami iskolarendszer iránti, nem ok nélküli bizalmatlanságot.
A pluralista kínálat tehát kezd kibontakozni az iskolaügyben is. Minél több fajta kísérlet van, annál jobb, csak ne tegyék egyiket se kötelezővé, és hagyják szabadon burjánzani őket, amivel máris visszaérkeztünk a központi állami irányítás szerepéhez.
Még az is vitatható, hogy csakugyan szükség van-e országos alaptantervre. Igen, de csak ha nem ad részletekben is kötelező instrukciókat. Néhány dolog kétségtelenül központi kell legyen: a teljesítményelvárás normája, a pedagógusképzés megváltoztatása, és az a feladat, hogy mennyi pénzt lehet a költségvetésből az oktatásügyhöz megszerezni. Ennek elosztása viszont már várhatóan a majdani helyi önkormányzatoktól függ. (folyt.)
1990. május 7., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az oktatásügy új kísérlete - 2. folyt.
|
Az mindenesetre biztató, hogy egybehangzó vélemények szerint az iskolaügy körül pártpolitikai viták nem várhatók. A döntő kérdésekben legalábbis a két legnagyobb párt - amelynek kidolgozott oktatásügyi programja van - egyetért. +++
1990. május 7., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|