Rendszerváltás és az MTI

	Ellenség 2.
Ellenzéki helyzetben lenni korántsem jelent örökké kisebbségi szerepet. (Elegendő talán a jelenlegi parlamenti képviselők nagy részének eddigi politikai életútjára gondolni.) Azokban az országokban, ahol a politikai intézményi szerkezet lehetővé teszi a különböző irányzatok, pártok rendszeres megméretését; ott egy-egy politikussal élete folyamán gyakorta előfordul, hogy a politikai szereplés mindkét oldalát átélheti; épp olyan valószínűséggel lehet miniszter, mint ahogyan ellenzéki figura. Mindez a változások normális részeként a demokrácia egyik feltétele. Úgy tűnik, hogy e finomságok és különbségtételek megtanulása hosszú folyamat lesz Magyarországon - s ez teljességgel érthető is. A tavaszi választások után egy időre leosztódnak a szerepek; lesz három kormányzati felelősséget viselő párt és lesz másik három, amelyek képviselőinek módja nyílik - hazai viszonyok között - a parlamenti ellenzék szerepének gyakorlására. Az is kétségtelen azonban, hogy e három utóbbi párt között (SZDSZ, MSZP és a FIDESZ) attól még jelentős különbségek vannak - és lesznek - mert ők jelenleg egyaránt ellenzéki politikai erőkként léteznek. A képet még tovább bonyolítja annak felvetése, hogyan minősítsük majd azokat a pártokat, akik be sem jutottak a parlamentbe? Nyilvánvalóan azok, akik túlélik önnön választási vereségüket és továbbra is tevékenykedni szeretnének majd egyértelműen meg fogják fogalmazni politikai álláspontjukat mind a kormányzati hatalmat gyakorlókhoz, mind pedig az ellenzéki pártokhoz képest. S ez utóbbi viszony nyomán lesznek majd akik a parlamenti ellenzékiek politikai ellenzékei lesznek - a szélesebb értelemben vett közéletben. alc. A szavazás csak egyszeri ítélet E vázlatos áttekintés is alkalmas talán arra, hogy előre jelezhessük: az érdeklődő állampolgár nem lesz könnyű helyzetben az elkövetkező időkben. Figyelmét kénytelen lesz megosztani a többszörösen tagolt politikai erők között - és az állandóan változó politikai erőviszonyok közepette kevéssé remélheti biztosítottnak álláspontja változatlanságát. Akik valamelyik párthoz szervezetten tartoznak, azoknak véleménye és magatartása együtt fog mozogni pártjukéval, hiszen ők is valamelyest alkotó tényezői e mozgásnak. Jól tudjuk azonban azt, hogy az összes párt EGYÜTTES TAGSÁGA nem éri el még a választási jogosultak számának tíz százalékát sem. Ezért az igazi talány ma még a magát politikailag meg nem nevező óriási többség minősítésének a kérdése. (folyt.) 1990. május 7., hétfő 10:51
Vissza » Folytatásokkal »