Rendszerváltás és az MTI

	Az ellenségtől az ellenzékig
Reméljük nem feledkezünk meg arról, hogy nem is oly régen még alig volt különbség ellenfél, ellenzék és ellenség között. Lehetett szabadon és nyilvánosan szeretni, dicsérni a rendszert, de ennek ellenkezője már erőteljesen attól fügött: hol, mikor és kik előtt nem dicsérem, avagy nem szeretem. Az ellenzék és az ellenség közötti különbségtétel eltüntetése többek között azért is káros, mert az ellenségnek általában a megsemmisítésére szoktak törekedni, viszont ha már a velem egyet nem értőt is legyőzendőnek tartom, akkor előbb-utóbb magamra maradok. A tavaszi választások eredményeképpen majdnem másfélszáz képviselő tekintheti magát ellenzékinek, tucatnyi pártnak reménye sincs arra, hogy érdemi hatalmi tényezőként működhesen, utcán, sajtóban, könyvben megszólalhat szinte mindenféle politikai törekvés. Érdemes hát legalább egy rövid összegzés erejéig számot vetnünk azzal; hányadán is állunk most azzal, hogy ki az ellenzék és mi lehet a szerepe? Összezagyvált fogalmaink lassanként kitisztulhatnak. Az elmúlt két év változásai a politikai szókészlet világában mutatkoznak meg leginkább. Az évtizedeken át gyakorolt és nehezen viselt EGYSÉGMÍTOSZ sokak fejében egybeolvasztotta az ELLENFÉL fogalmát az ELLENSÉGÉVEL, s az ELLENZÉKET az ELLENSÉGGEL. Mindennek jegyében az ellenzéki az ördög cimborája, kártevő, összeesküvő meg minden egyéb volt - csak viselhető politikai kategória nem. Mostanában megtanulunk különbséget tenni e három fogalom között. Ellenfele mindenkinek lehet, aki a politikai - közéleti cselekvés mezejére téved, s ez igencsak természetes jelenség. Egy párton, egyetlen politikai platformon belül is sokféle módon lehet közeledni ugyanazon problémákhoz és lehetnek időlegesen egymás ellenfelei azok is akik egyébként számos-fontosabb kérdésben egymás szövetségesei. alc. Kisebbségi szerep Az ELLENZÉKKEL már bonyolultabb a dolog. A mindenkori hatalomgyakorlókat sohasem fogja teljes egyetértés övezni és a politikai élet demokratikus működésének nélkülözhetetlen feltétele az, hogy a hatalmi küzdelemben valamilyen módon alul maradók (például mert kisebbségi véleményt képviselnek) is hallathassák hangjukat, részt vehessenek a politikai közéletben. (folyt.) 1990. május 7., hétfő 10:49
Vissza » Folytatásokkal »