|
|
 |
|
 |
Sevso-kincs - bírói végzés
|
New York, 1990. május 5. szombat (UPI) - Egy New York-i
bíróság további bírói végzésig megtiltotta a hét végén a Sotheby
műkincsárverező üzletháznak a ,,Sevso-kincs,, néven ismeretessé vált
római kori ezüst edénykészlet elárverezését.
A New York-i bírósághoz a libanoni kormány nyújtott be keresetet
az ezüstkincs ügyében, az állítva, hogy a libanoni állam az értékes
régészeti lelet igazi tulajdonosa. Magának követeli Jugoszlávia is.
Egy dúsgazdag angol arisztokrata, Lord Northampton adta
bizományba e műremek-együttest a Sotheby cégnek árverezésre. A főúr
a nyolcvanas évek elején vásárolta. Az előző tulajdonos megőrizte
inkognitóját. Tulajdonjogát libanoni kiviteli engedéllyel igazolta.
A libanoni kormány szerint nem a libanoni hatóságok adták ki a
szóban forgó engedélyt, hamisítványról van szó. Feltevése szerint a
ritka kincset a hetvenes években áshatták ki magánszemélyek Libanon
területén, és kicsempészték az országból.
A vitatott edénykészlet a késői császárkorból származik,
valószínűleg a negyedik századból. Négy nagy ezüsttálból, négy
ezüstkorsóból, egy ezüst mosdótálból, egy füles ezüstvázából
(párducokat formázó fülekkel), két ezüstcsöbörből, egy
pipereszelencéből és egy vörösrézötvözetből készült nagy üstből áll.
A Sotheby negyvenmillió dolláros kikiáltási árral számol, de
szakértői szerint a ,,kalapács-ár,, elérheti a százmillió dollárt is
- persze csak ha egyszer sor kerül az árverésre. A cég az eladás
szándékával februárban közszemlére tette a műkincseket egy New
York-i kiállítóteremben. Lényegében akkor vált ismeretessé a
nyilvánosság előtt a leletegyüttes léte. Akkor nem kelt el, ezért a
Sotheby most Európában, Zürichben próbálkozna árveréssel, ha a
frissen hozott bírói végzés meg nem tiltaná a lelet elszállítását
New Yorkból.
A ,,Sevso-kincs,, elnevezés az egyik edénybe vésett névből ered.
Sevso a római császár szolgálatában álló barbár hadvezér volt. (A
barbár szó akkoriban a latin szóhasználatban a Római Birodalmon
kívül élő népek gyűjtőneve volt.) A hadvezér javarészt Pannónia
tartományban, a mai Magyarország és Jugoszlávia területén szolgált.
Az egyik ezüsttálca domborműves életképe felett szerepel a Balaton
római kori neve, Pelso. Ezért az ügyben vizsgálatot végző Scotland
Yard feltételezi, hogy a műkincsegyüttest e térségből, valószínűleg
Jugoszláviából csempészték ki ismeretlen tettesek. Feltevése szerint
a libanoni kiviteli engedély beszerzésére, vagy esetleg hamisítására
az eladás legalizálásához lehetett szükségük a csempészeknek. +++
1990. május 5., szombat 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|