|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kamarai állásfoglalás az MTI ügyében
"A Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége megelégedéssel fogadta a Magyar Demokrata Fórum
és a Szabad Demokraták Szövetsége közötti megállapodást arról, hogy
a Magyar Távirati Iroda - csakúgy, mint a nemzeti televízió és rádió
- ,,nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka,,. A
hírügynökségi kamara ebben a megállapodásban annak elismerését
látja, hogy az MTI nemzeti-közszolgálati intézmény, amely
hírszolgálatában köteles pártatlan, objektív lenni.
"
BBC, Panoráma:
Gorbacsov és a szovjet hadsereg viszonya
"Ismeretes, hogy a szovjet hadsereg az utóbbi időben
elégedetlenkedik. Régebben hősökként kezelték a katonákat, az
Afganisztánból való kivonulás óta azonban veszítettek
presztízsükből."
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági kilátások Európában
|
-----------------------------
München, 1990. május 4. (SZER, Gazdasági magazin) - A NATO gazdasági igazgatósága az elmúlt hónapban kollokvium keretében vizsgálta meg Közép- és Kelet-Európa gazdasági kilátásait az 1990-es években. A brüsszeli tanácskozáson résztvevő Bogomolov akadémikus meglehetősen borús képet vázolt fel a Szovjetunió gazdasági jövőjéről. Az úgynevezett új centralizmus koncepciója mellett szállt síkra, amely a megnövekedett elnöki hatalom aktív irányító szerepére támaszkodik a gazdasági életben. A parancsgazdálkodásról a piacgazdálkodásra való közvetlen áttérés helyett, egy közbenső szovjet megoldást javasolt, amely lehetővé teszi a különféle tulajdonformák egyidejű müködését és kedvez a szabad vállalkozásnak.
Bogomolov rámutatott, hogy 1989-ig csupán részleges reformokra került sor a Szovjetunióban és érintetlenül maradt a rendszer három alappillére: a kommunista párt vezető szerepe, az állam monopolhatalma és a marxista ideológia dominanciája a politikai életben. A peresztrojka ötödik évének a végén azonban jelentősen megváltozott a közvéleményben a múlt hibáinak megítélése. A lakosság elvárásai megnövekedtek, ugyanakkor mélységesen csalódottak, hogy anyagi körülményeik nem javultak.
A kibontakozó gazdasági válság ebben az évben sztrájkokhoz és az etnikai feszültség fokozódásához vezetett. Az infláció és az árnyékgazdaság a két legnagyobb gazdasági probléma. A költségvetési hiány 100 milliárd rubel körül alakul 1990-ben, miközben a kiskereskedelmi árak tovább emelkednek - a hatósági árellenőrzés dacára.
Bogomolov rámutatott, hogy a gorbacsovi időszakba hozott számos hibás döntés csak fokozta a gazdasági nehézségeket. Ezek közül kiemelte az egymásnak ellentmondó, következetlen döntéseket, a hitelek hiányát és az ipari vállalatok felkészületlenségét az önálló pénzügyi elszámolás rendszerében való gazdalkodással. (folyt.)
1990. május 4., péntek
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági kilátások Európában - 1. folyt.
|
Túl sokáig halogatták az össz-szövetségi gazdasági struktúra megreformlását is. Ördögi kör alakult ki. A munkavállalókat ösztönözni kellene a több fogyasztási cikk termelésére, de ez gyakorlatilag lehetetlen olyan körülmények között, amikor a fogyasztási javak piaca összeomlott és a pénz elértéktelenedett. Rizskov kormányfő úgynevezett mérsékelten radikális programja helyett, Bogomolov radikális gazdasági reformot ajánlja a válság kezelésére.
Gorbacsovnak a munkafegyelem megszilárdítására, a munka termelékenységére és a verseny fokozására kellene felhasználnia megnövekedett hatalmát. Mivel a reformprogram megvalósítása növeli a munkanélküliséget, és az inflációt, ezért az alacsony jövedelmű csoportokat szociális garanciákkal kell megvédeni a kezdeti hatásoktól - vélte Bogomolov akadémikus.
A szovjet közgazdász elutasította mind a jugoszláv önigazgatási modellt, mind a nyugati minták szolgai utánzását. A Szovjetuniónak csupán a nyugati rendszerek legjobb tulajdonságait kell átvennie. Minthogy eddig nem került sor sehol a parancsgazdálkodás tervgazdálkodássá alakítására, ezért ez egyelőre járatlan út. Az új centralizmus - Gorbacsov elnöki hatalmára támaszkodva - amelynek korlátozottságát jelzi, hogy csupán a népi küldöttek kongresszusának 60 százaléka hagyta jóvá.
Bogomolov végül szorgalmazta a közvetlen külföldi beruházások fokozását - elsősorban közös vállalkozások formájában. A nagyszámú szerződés ellenére csupán mintegy 200 ilyen közös vállalat működik. A szovjet közgazdász által szorgalmazott reformok sajnos megkerülik az alapvető problémát: a mielőbbi áttérést a kereslet és kínálat által meghatározott, reális árrendszerre. Csak ez tenné lehetővé a veszteséges üzemek óriási méretű állami támogatásának fokozatos csökkentését, az áruhiányban mutatkozó infláció megfékezését. (folyt.)
1990. május 4., péntek
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági kilátások Európában - 2. folyt.
|
Magyarország 20 éven át kísérletezett ezekkel a csepegtetett reformokkal - eredménytelenül. A NATO gazdasági kollokviumán a washingtoni kongresszusi könyvtár kutatóintézetének igazgatója is elemezte a szovjet gazdaság helyzetét. Az ő megállapításait következő adásunkban ismertetjük.
(folyt.)
1990. május 4., péntek
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági kilátások Európában - 2. folyt.
|
Magyarország 20 éven át kísérletezett ezekkel a csepegtetett reformokkal - eredménytelenül. A NATO gazdasági kollokviumán a washingtoni kongresszusi könyvtár kutatóintézetének igazgatója is elemezte a szovjet gazdaság helyzetét. Az ő megállapításait következő adásunkban ismertetjük. +++
1990. május 4., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|