Rendszerváltás és az MTI

	A Kékszalag Bizottság javaslata
------------------------------- München, 1990. április 22. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - A külföldi és magyarországi szakértőkből álló Kékszalag Bizottság akcióprogramot dolgozott ki az új kormány számára. A múlt héten a külgazdasági stratégiával, a nemzetközi pénzügyi együttműködéssel és a forint konvertibilitásával foglalkozó fejezetet ismertettem. Most a Vállalkozás-élénkítés és tulajdonreform című fejezetet veszem elő. Egyetlen modern gazdaság sem működhet jól a magántulajdon uralkodó szerepe nélkül - állapítják meg a szerzők bevezetőben. Politikai demokrácia sem lehetséges enélkül. Államosított gazdaságban azonban nem könnyű a magántulajdon uralkodó szerepéhez eljutni. Két feladatot kell megoldani: az egyik a meglévő magánszektor kifejlesztése, a másik az állami vállalatok privatizációja. A mai magánszektornak az a legfőbb baja, hogy nincs elég tőkéje, és nincs is módja arra, hogy tőkéhez jusson. Ennek a bajnak gyógyítására a következőket javasolja a Kékszalag Bizottság: Az új magyar kormány garantálja a magánvállalkozói szektor politikai és gazdasági biztonságát. A magánvállalkozókkal egyetértésben alakítsa át az adórendszert. Újítsa fel a használaton kívüli gyárakat és a berendezéseket adja bérbe. Nyújtson indulótőke és hitelkedvezményeket, valamint hitelgaranciát. Biztosítsa, hogy a vállalkozni akaró munkanélküliek újrakezdési kölcsönalapja ne süllyedhessen egy minimális szint alá. Segítse elő olyan pénzügyi rendszer kialakítását, amely alkalmazkodik az új vállalkozások életciklusához, méretéhez és kockázatához. Alkosson jogszabályt, amely megszünteti a kisvállalkozás hátrányos megkülönböztetését. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kékszalag Bizottság javaslata - 1. folyt.
Az állami vállalatok privatizációját illetően az akcióprogram elemzi az adott helyzetet. Az elemzésnek csak néhány pontját emelem ki: A 2800 állami vállalatból 2000 vállalatot vállalati tanácsok irányítanak. Az állami tulajdonban maradt vállalatok azonban általában nagyobbak. Ezért az állami tulajdonú és a vállalati tanácsi tulajdonú vállalatok termelésének értéke nagyjából megegyezik. Az 1989-ben és 1990-ben lefolyt privatizációknak negatív vonása volt, hogy a régi vezetés meg nem szolgált előnyökre tett szert, hogy a privatizált vagyon eladásából az állam semmilyen bevételhez nem is jutott, hogy a vállalati vagyonok értékelése nem volt reális, hogy nem versenyeztették a vevőket, és nem volt nyilvános ellenőrzés, hogy igen sok esetben a vállalatok modern cégér alatt ugyanúgy működnek tovább, mint azelőtt; e helyzetelemzés alapján a bizottság az új kormánynak a következőket javasolja: A privatizációnak megfontoltan, de gyorsan kell végbemennie. Három éven belül az állami tulajdon felének kell magánkézbe kerülnie. A privatizációt olyan hitelkonstrukciónak kell támogatnia, amely csak a magyar állampolgároknak és csak törzsrészvények vásárlása céljából hozzáférhető. E kontstrukció fontos célja lehet munkástulajdon létrehozása. Vevőként és kedvezményezettként fel kell lépniük nyugdíjalapoknak, önsegélyző alapoknak, non profit alapítványoknak, helyi önkormányzatoknak és biztosító társaságoknak. A külföldiek részére történő vagyon és részvényeladással jelentős mennyiségű tőkét kell importálni. A privatizációból származó bevételeket az államadósság csökkentésére kell fordítani, és mint hozzájárulást annak a hitelalapnak feltöltésére, amelyből a magánvállalkozások alapítását és fejlesztését finanszírozzák. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kékszalag Bizottság javaslata - 2. folyt.
A privatizáció stratégiájának kialakítását és a folyamat felügyeletét nem a parlamentre, hanem a kormányra kell bízni. A stratégiainak nevezett vállalatok most is állami tulajdonban vannak. E vállalatok magánkézbe adását a Pénzügyminisztériumnak kell intéznie. A pénzügyi, jogi és könyvelési szakértőket nem a vállalatnak, hanem az államnak kell alkalmaznia. A vállalati tanácsok kezdeményezhetik az általuk irányított vállalatok eladását, de a folyamatot állami hivatalnak kell ellenőriznie, és a nettó bevétel az államot illeti. Valamennyi esetet kerettörvénynek kell szabályoznia. A magánkézbe adandó vállalatok értékelését független és megfelelő szakértelemmel rendelkező magáncégnek kell végeznie. Befektetési bankot vagy más független társaságot kell megbízni a lehetséges vásárlók felkutatásával és az alku lefolytatásával. A privatizációért felelős kormányhivatal rendszeres időközönként készítsen jelentést a parlamentnek, és e jelentést a nyilvánosság előtt védje meg. A privatizációs tárgyalásokon vehessenek részt a vállalatok vezetői és dolgozói, de vétójoguk ne legyen. A kiskereskedelmi és szolgáltatási egységeket, műhelyeket és más üzemrészeket egy éven belül magánkézbe kell adni. Az anyavállalatokat kényszeríteni kell arra, hogy fiókjaikat és üzletrészeiket magánszemélyeknek adják el. Új földtörvényre van szükség. Ennek célja a föld magántulajdonának visszaállítása, valamint azok tulajdonjogának biztosítása, akik napjainkig a föld formális tulajdonosai maradtak, ideértve azokat is, akiknek a földje a téeszek használatában van. Visszavásárlás céljából a téesz tulajdonába került földet, vagy ahhoz hasonló másik földet kell felajánlani az eredeti tulajdonosoknak, mégpedig kedvezményes áron. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kékszalag Bizottság javaslata - 3. folyt.
Az átalakulás során azoknak az érdekeit kell szem előtt tartani, akik mezőgazdasági tevékenység céljából akarnak földhöz jutni. Az átalakulásnak még átmenetileg sem szabad a mezőgazdasági termelés csökkenésével járnia. Az átalakulásnak meg kell szüntetnie a szövetkezetek és állami gazdaságok földmonopóliumát. A földtulajdon átalakításának részleteit helyben kell kidolgozni. Ha a földigénylők és a szövetkezetek, illetve az állami gazdaságok között nem jön létre önkéntes megegyezés, a törvény rendeljen el kötelező döntőbíráskodást. A legelők és az erdők községi tulajdonát helyre kell állítani. Az állami lakások magántulajdonba adását tovább kell folytatni, és ehhez olyan eljárást kell kidolgozni, amely az eladási árakat a valóságos piaci értékhez közelíti. Az ingatlankezelő szervezeteket szabadpiaci feltételek között működő kisméretű, független, rugalmas lakásgazdálkodási szervezetekkel kell felváltani. Kemény István beszélt Párizsból. +++ 1990. április 22., vasárnap
Vissza »