|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a román kormányfőhöz
"Aggasztó, már-már botrányos katonai atrocitások borzolják az
erdélyi magyarság nyugalmát. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén,
húsvétkor öt harci helikopter pásztázta végig Erdély magyarlakta
településeit, mindezt az istentisztelet alatt. A provokációról saját
szemünkkel is meggyőződhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Az MDF-SZDSZ-megegyezés fogadtatásáról
" - Itt semmi nem változott - csapta zsebre jegyzetfüzetét egy
kollega tegnap délután Antall József és Tölgyessy Péter
sajtókonferenciája után. Itt éppen úgy a színfalak mögött intézik el
a dolgokat, mint az egypártrendszer idején, s a képviselő csak
szentesíti szavazatával, amit a vezetők elhatároztak - mondta.
Úgy gondolom nincs igaza, ellenkezőleg: itt minden megváltozott,
megváltozott még akkor is, ha azzal a bizonyos MDF-SZDSZ
megegyezéssel szemben többeknek, mindenekelőtt a sajtó
munkatársainak van kifogása. Minden megváltozott a Tisztelt Házban,
mert tagjait szabadon választották. Ez önmagában olyan különbség,
amely összehasonlíthatatlanná teszi a 43 esztendő után végre
leváltott elődjével."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: melyik oldalra áll Irán?
|
1990. szeptember 28. péntek (MTI-Panoráma) - Ha az Öböl
menti válság eddigi szakaszában lehet nyertesről beszélni, akkor
csak egyetlen ország jöhet szóba: Irán. Teheránt Bagdad hozta
rendkivül kedvező helyzetbe. Szerepe egyik pillanatról a másikra
hihetetlenül felértékelődött, amikor Szaddám Huszein egy váratlan
diplomáciai húzással békejobbot nyújtott addigi ősellenségének.
Az iraki vezető Irán megnyerése érdekében azonnal lemondott mindarról, amiért nyolc évig hihetetlen véres háborút folytatott szomszédjával. Önmagában már ez is Teherán jelentős győzelmét hozta, de az igazi nyereséget más jelenti, az, hogy Irán a nemzetközi közösség kitaszított páriájából fontos potenciális szövetséges lett.
Ebben a helyzetben egyszerre reálisak lettek azok az iráni vágyak, hogy Teherán regionális nagyhatalom legyen. Bár az utóbbi időben mind többször hangzik el, hogy katonai erőszak alkalmazása nélkül Irakot nem lehet távozásra kényszeríteni Kuvaitból, a fegyveres összecsapást a legtöbben szeretnék elkerülni. Bagdad ellen egyetlen eszköz látszik hatékonynak, a teljes embargó, s ennek megvalósításához Irán elengedhetetlen. Másrészt az a gondolat is kezd mind konkrétabb formát ölteni, hogy az Öböl térségének legnagyobb országát be kell majd vonni bármilyen hosszú távú biztonsági rendszerbe.
Az arab-iráni biztonsági rend ötletét - nyugati diplomaták szerint - Moszkva és London egyaránt támogatja. Ezt látszik igazolni az, hogy Nagy-Britannia félretette minden eddigi fenntartását és bejelentette, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az iráni vezetés nagyon ügyesen igyekszik megnyerésének árát mind magasabbra emelni. Többször is elitélte Irakot az agresszió miatt, s állandóan hangsúlyozza, hogy végrehajtja az ENSZ Irak ellenes határozatait. Ugyanakkor szabályosan ,,szent háborút,, hirdetett az Öbölben felsorakozott nemzetközi erő gerincét alkotó amerikaiak ellen, s nem győz figyelmeztetni arra, hogy a válságot a térség országainak kell megoldaniuk, külső beavatkozás nélkül.
Éppen az iráni magatartásnak erre a kettőségére utalt Mihail Moiszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari fönöke a The Washington Post című lapnak adott nyilatkozatában, amikor arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ha most katonai konfliktus robbanna ki az Öbölben, akkor Irán Irak mellé állna, s ez a világháború veszélyét idézné fel. Ez a moszkvai jelzés egyértelmű, csakúgy mint az a másik, hogy a Szovjetunió a napokban korszerű Mig-29-es vadásszgépeket adott el Teheránnak.++++
Gózon István, MTI-Panoráma
1990. szeptember 28., péntek 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|