|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a román kormányfőhöz
"Aggasztó, már-már botrányos katonai atrocitások borzolják az
erdélyi magyarság nyugalmát. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén,
húsvétkor öt harci helikopter pásztázta végig Erdély magyarlakta
településeit, mindezt az istentisztelet alatt. A provokációról saját
szemünkkel is meggyőződhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Az MDF-SZDSZ-megegyezés fogadtatásáról
" - Itt semmi nem változott - csapta zsebre jegyzetfüzetét egy
kollega tegnap délután Antall József és Tölgyessy Péter
sajtókonferenciája után. Itt éppen úgy a színfalak mögött intézik el
a dolgokat, mint az egypártrendszer idején, s a képviselő csak
szentesíti szavazatával, amit a vezetők elhatároztak - mondta.
Úgy gondolom nincs igaza, ellenkezőleg: itt minden megváltozott,
megváltozott még akkor is, ha azzal a bizonyos MDF-SZDSZ
megegyezéssel szemben többeknek, mindenekelőtt a sajtó
munkatársainak van kifogása. Minden megváltozott a Tisztelt Házban,
mert tagjait szabadon választották. Ez önmagában olyan különbség,
amely összehasonlíthatatlanná teszi a 43 esztendő után végre
leváltott elődjével."
|
|
|
|
|
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Horn Gyulát választotta
pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. E fontos
személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg, s
ezt követte - vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási procedúrával
- a további tisztségviselők megválasztása.
A plénum az alapszabály-módosításban javasolt változatot elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két alelnök megválasztását: Pozsgay Imrének - a párt parlamenti frakciója vezetőjének - és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az országos választmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt várományosa is volt, hasonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el a jelölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetéséből reá háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer tagot számláló, és több mint félmillió választópolgár támogatására is számító párt szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a Szocialista Párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a párt országos irodájának munkáját is irányítja. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi Ambrus látja el, a párt gazdasági ügyeinek intézésére, ellenőrzésére létrehozott pénztárnoki funkciót pedig Máté László tölti be.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott elnökeként elsőként az MTI munkatársának nyilatkozott. Hangsúlyozta: mindig komolyan vette vállalt feladatait, tudomásul véve, hogy azok nemcsak nagy felelősséget, de súlyos terhet is jelentenek. Tisztában van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs könnyű helyzetben, jóllehet a baloldaliságnak van jövője Magyarországon, ugyanis - meggyőződése szerint - a parlamenti választások nem a tényleges erőviszonyokat tükrözték. A választók nyolcvan százaléka valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen - mondotta. Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejeződése volt. Épp e gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt állampárttól elválasztani. Ennek ellenére a szocialisták - a körülményekhez képest - tisztes eredményt mutathatnak fel. Mindezt figyelembe véve Horn Gyula úgy ítélte meg: érdemes a baloldali értékekért dolgoznia. Hozzáfűzte viszont, hogy továbbra is szeretne a külpolitikában tevékenykedni, hiszen több évtizede foglalkozik e területtel. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)
|
E szándékából fakad, hogy megtartja a Parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik. A párt előtt álló feladatokról szólva hangoztatta: rendkívül nehéz lenne fontossági sorrendet kialakítani. Mégis, elsődleges a párt kiépült struktúrájának megerősítése, azokra az emberekre támaszkodva, akik ma nem egzisztenciális érdekből, hanem önzetlenül, meggyőződésüket követve dolgoznak e pártban. Ehhez olyan ,,normális,, pártműködésre van szükség, amelyben az emberek tudják, hogy milyen szervezethez tartoznak, amelyben ,,normális,,, nyitott szervezeti életet élhetnek, amelyben politikai feladatokkal foglalkoznak. Horn Gyula különös nyomatékkal szólt a nyitottságról - gondolva itt a szakszervezetekkel és a Parlamenten kívüli pártokkal való együttműködésre is - a hasonló érdekek-értékek képviseletében. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZP tagjai között sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak, s a kongresszus is egyértelművé tette: a párt elsősorban a szociáldemokrata értékekre építve, a Szocialista Internacionálé elvi nyilatkozatának szellemében kíván működni a továbbiakban.
A párt új elnöke rendkívül fontosnak tartotta a felkészülést a helyhatósági választásokra. Ebben kritériumként azt jelölte meg: nem azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a Szocialista Pártnak, vagy sem, hanem azt, hogy mennyire tisztességes, személye garancia-e arra, hogy valóban a lakosság, a helyi közösség érdekében cselekszik majd. A pártnak mindenképpen jelentősen erősítenie kell befolyását e választásokon, s nem elsősorban az önkormányzati szervek vezető funkcióira pályázva.
Végezetül Horn Gyula kijelentette: programja tartalmában nem, csupán stílusában különbözik elődjéétől, Nyers Rezsőétől. Arról, hogy Pozsgay Imre csupán a parlamenti frakció vezetői tisztét vállalta, úgy nyilatkozott: Pozsgay Imre személye nagy érték a párt számára, kiváló képességekkel rendelkezik, ám lényeges, hogy egy párt megfelelő munkamegosztás alapján tevékenykedjék, mert csak így működhet jól. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (3. rész)
|
Az MTI értesülései szerint a kongresszus vasárnap délelőtti első plenáris ülésén szóba került a párt parlamenti frakciójával szembeni bizalom kérdése, különös tekintettel a frakció emélyi összetételére. Az MTI munkatársai erről kérdezték a legilletékesebbet, Pozsgay Imrét.
A párt parlamenti frakciójának vezetője megerősítette, hogy egy indítvánnyal összefüggésben valóban szó esett arról: talán jó lenne, ha a kongresszus bizalmi szavazásnak vetné alá a párt parlamenti csoportját. Kijelentette: ez közjogi abszurdum, hiszen a párt képviselőit nem a párttagság, s különösen nem a kongresszus választotta, hanem a választópolgárok. Ötszázharmincezer választópolgár akaratából ülnek a parlamenti padsorokban. Hozzáfűzte azonban: ugyanakkor érthetőek az indulatok, a bírálatok, az észrevételek, hiszen - tette fel a kérdést - látott már valaki a világon olyan testületet, amely mindenki igényének, mindenki várakozásának megfelelt? Sokan vannak, akik jobb, vagy más működési elvek alapján dolgozó parlamenti csoportot képzeltek volna el, de - hangsúlyozta ismételten - ezen ma nem, csak a következő választásokon lehet változtatni.
A bizalmi szavazás felvetésének okai között szerepeltek minőségi kifogások - mondotta: talán tehetségesebb, rátermettebb emberek is akadtak volna, mint a most leköszönt elnökség tagjai. (Egyes bírálók szerint ugyanis főként az októberben, kényszerű kompromisszummal megválasztott elnökség tagjai alkotják a párt parlamenti frakcióját.) Nem egészen igazságos az elnökség tagjait íly módon kritizálni - hangoztatta Pozsgay Imre -, egyrészt túlzás ilyen arányokról szólni, hiszen az egykori 23 tagú elnökségből öten-hatan lettek képviselők, másrészt ha az elnökség tagjai között találhatók erre a feladatra a legalkalmasabbak, akkor miért lenne kizáró ok e funkciójuk. Pozsgay Imre úgy vélekedett: az elmondottak alapján a kérdés minden további tárgyalása hiábavaló, ezért is ellenezte mindvégig már a felvetését is.
A párt újonnan megválasztott alelnöke szólt arról is: az alapszabály szerint a 11 tagú elnökség négy tagja már ismert - az elnök, a két alelnök és az országos titkár. Vasárnap délben a további hét tag kiléte még számára sem volt ismeretes, mert addig nem fejeződött be a hajnali órákban végetért szavazás után a szavazatok összeszámlálása. Mint mondotta, az előzetes első forduló azt mutatja, hogy igazi, progresszív, a meghirdetett nyitottságnak megfelelő, a szocialista-szociáldemokrata értékeket egyaránt valló elnökség lesz. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 13:01
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)
|
Nem érheti tehát majd az a vád, hogy ez a testület kényszerű kompromisszumok árán született. Talán benne lesz az a képesség - miként az az európai szocialista és szociáldemokrata pártokban tapasztalható -, hogy kellő toleranciával tudja a különböző áramlatokat egymáshoz kapcsolni. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 13:02
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)
|
A párt újonnan választott vezetői a késő délutáni órákban sajtóértekezleten találkoztak a hazai és a külföldi tudósítókkal. Horn Gyula a kongresszus legfontosabb eredményei közé sorolta, hogy egyértelműen, nagyobb viták nélkül megfogalmazta a szociáldemokrata értékeket, célokat, világossá tette: új szakasz kezdődik a párt életében, végérvényesen lezárul múltja. Pozsgay Imre a párt konstruktív parlamenti ellenzéki szerepét taglalta. Mint mondta a párt kritikus, kellően távolságtartó a kormányzat politikájával szemben, ugyanakkor a nemzetet érintő alapvető kérdésekben a konszenzust vallja. Jánosi György szerint a kongresszust a nyitás politikája jellemezte, legfontosabb elemnek ő a mozgalmi jelleg erősödését tartotta.
Kérdésekre válaszolva Horn Gyula hangoztatta: nem tart attól, hogy a szociáldemokrata értékek vállalása, adaptálása a párt politikájában bárkit is eltávolítana a párttól. Vitányi Iván arról szólt, hogy a pártvitákon az idősebb generációnak okozott gondot az új szemlélet, mert más nevelést kaptak, s még mindig nosztalgiák fűzik őket a múlthoz. Véleménye szerint a szociáldemokrata értékeknek sokkal nagyobb becsülete van Magyarországon, mint az a választások eredményeiben tükröződött.
Egy további kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: még nem csináltak számvetést arról, hogy mely pártokat tartják baloldali elkötelezettségünek. Mindenekelőtt azok tekinthetők annak, amelyek jó része kiszorult a Parlamentből. A szocialista internacionáléval már van egyfajta, nem túl szoros kapcsolata a szocialista pártnak, s idővel tagja is kíván lenni, ám ez nem az MSZP-n, hanem a szervezeten múlik.
A pártvagyonnal kapcsolatos kérdésre Pozsgay Imre kijelentette: a szocialista párt elszámolt vagyonával, a Parlamentnek nem az MSZP-t kell tehát elszámoltatnia, hanem az Állami Számvevőszéket: miként zárta le a pártvagyon vizsgálatának kérdését. Ugyancsak Pozsgay Imre szögezte le: a köztársaságielnök-választással kapcsolatos MSZP-álláspont nem függ össze azzal, hogy az MSZP kíván-e jelöltet állítani. Horn Gyula egy további kérdésre kijelentette: a szocialista párt egyik legfontosabb feladata, hogy megtalálja az utat a munkásosztály széles rétegeihez. Nyers Rezső visszalépésének okát abban jelölte meg, hogy a párt most leköszönt elnökére is hatnak a biológiai törvények, s a pártban generációváltás kezdődött, miként az érzékelhető az elnökségbe került személyek életkorából is. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 17:56
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (5. rész)
|
A Szocialista Párt elnökségéről kétszer szavazott a kongresszus. A szombat késő éjszakai szavazást vasárnap reggel meg kellett ismételni technikai okok miatt. A végső szavazatszámlálás eredményeként az elnök, a két alelnök és az országos titkár mellett az elnökség tagja lett Kovács László, Kósa Ferenc, Géczi József, Baja Ferenc, Ifjú Marosán György, Szabó Lajos Mátyás, és Vargáné Kerékgyártó Ildikó.
A tisztségviselők megválasztásával összefüggésben - jóllehet ez zárt ülésen zajlott - elterjedt a hír: Horn Gyula az elnöki funkció vállalását ahhoz a kritériumhoz kötötte, hogy Nyers Rezső ne jusson semmiféle vezető pozicióhoz a pártban; őt tette felelőssé egyebek között azért, hogy október óta a párt mélypontra sűllyedt. Ezt az információt az újonnan megválasztott pártelnök - hangsúlyozva, hogy ez egyébként a párt belső ügye - az MTI kérdésére megerősítette. A Nyers Rezső személyét ért ,,durva és méltatlan,, támadást mintegy 70 küldött ilyen értelemben megfogalmazott petíciójában a plénum előtt is kifogásolta. Horn Gyula nem látott kivetnivalót abban, hogy a párt elnökét felelőssé tette az elmúlt néhány hónap hibáiért. Sokkal lényegesebbnek tartotta, amit zárszavában is hangsúlyozott: Nyers Rezsőt köszönet illeti azért a tevékenységért, amelyet a magyar baloldal érdekében évtizedeken át folytatott, sokat téve a pártért. Az MSZP nagyra becsüli Nyers Rezsőt következetes reformtörekvéseiért, állásfoglalásaiért, Horn Gyula ugyanakkor el szeretné érni a pártban, hogy a vezetők megmondhassák egymásnak a másik politikai tevékenységével kapcsolatos véleményüket, különösen, ha olyan válaszút elé kerül egy párt, mint most az MSZP. A most megválasztott elnökség is várja a kritikát, mert csak így tud eredményesen dolgozni. A párt számít arra, hogy Nyers Rezső tapasztalataival, bölcsességével segíti az újjászülető pártot - mondta Horn Gyula a zárszóban.
Az MSZP II. kongresszusa munkájának végeztével állásfoglalások at fogadott el a szakszekciók ajánlásai alapján az önkormányzatokról, a tulajdonreformról, az érdekképviseletekről, a szociálpolitikáról, a környezetvédelemről, a nyilvánosság és a sajtószabadság kérdéseiről, a nemzetiségi és kisebbségi jogok érvényesüléséről. (MTI)
1990. május 27., vasárnap 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|