Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. május 1.(BBC, kora reggeli híradás) A Közel-Keleten egy újabb amerikai túsz nyerte vissza szabadságát és már útban is van az NSZK felé, hogy csatlakozzon családtagjaihoz. Az 57 éves férfit, a bejrúti főiskola igazgatóját több mint 3,5 évvel ezelőtt rabolták el a libanoni fővárosban. Ő már a második amerikai túsz, aki valamivel több mint egy héten belül visszanyerte szabadságát. A férfit Bejrútban adták át a szíriaiaknak és onnan Damaszkuszba vitték autóval. Mielőtt elhagyta volna Szíriát elmondta, hogy elrablói 24 órán át bekötött szemmel tartották fogva, jóllehet megfelelő módon táplálták és ruházták. Most a férfit egy NSZK-ban lévő amerikai légitámaszponton orvosi vizsgálatnak vetik alá. A szíriai külügyminiszter utalt arra reméli, hogy az Egyesült Államok a kiszabadulást jószándékú gesztussal viszonozza majd. Irán külügyminiszterhelyettese, Mohamed Ali Besarati kijelentette országa azon igyekszik, hogy kieszközölje minden Libanonban fogva tartott nyugati túsz szabadon engedését. Ugyanakkor a teheráni rádió azzal vádolta Washingtont, hogy az Egyesült Államok nem válaszol pozitívan a túszok szabadon bocsátására. Bush elnök köszönetét nyilvánította Szíriának és Iránnak amiért elősegítették a túsz kiszabadulását, de az amerikai elnök világosan kifejezésre juttatta, hogy mindaddig nem lesz viszont gesztus az Egyesült Államok részéről amíg az összes túsz vissza nem nyeri szabadságát. Bush elnök kijelentései azzal egyidejűleg hangzottak el, hogy az amerikai külügyminisztérium szokásos éves jelentésében ismét Szíriát és Iránt nevezte meg azon országokként, amelyek támogatják e nemzetközi terrorizmust. Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a nemzetközi terrorista tevékenység jelentős mértékben csökkent az elmúlt évben, lóllehet továbbra is fönnáll az újabb erőszakcselekmények lehetősége. A jelentés szerint a legsúlyosabb incidenst egy felrobbantott francia repülőgép elleni merénylet képezte tavaly. E terrorista akció több mint 170 halálos áldozatot követelt. Szíria és Irán mellett a jelentés Kubát, Líbiát, Észak-Kóreát és Dél-Jement nevezi meg mint olyan országokat, amelyek államilag támogatják a terrorizmust. (folyt.) 1990. május 1., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Romániában a legfontosabb ellenzéki pártok azzal fenyegetnek, hogy bojkottálni fogják az országban több mint 40 éve most e hónapban tartandó első szabad választásokat, mivel állításuk szerint szervezett zaklatás folyik választási kampányuk ellen. Ezzel egyidejűleg felszólították az országot kormányzó Ideiglenes Nemzeti Egységfrontot halassza el a választásokat. Az ellenzéki pártok azzal vádolták az Egységfrontot, hogy az támadja az ellenzéki jelölteket és saját választási kampányához közpénzeket használ föl. Az ellenzéki pártok az Egységfront iránti elfogultsággal vádolták meg a román Állami Televíziót is. Ezen kívül az ellenzéki pártok támogatták azokat a követeléseket is, hogy hozzanak törvényeket, melyek megtiltják egykori kommunistáknak, hogy indulhassanak az elnökválasztási küzdelemben. Egy ilyen lépés lehetetlenné tenné az Egységfront vezetője és az ország ideiglenes elnöke Ion Iliescu számára, hogy jelöltként induljon az államfői tisztért. Az ellenzéki pártok követelései azzal egyidejűleg hangzottak el, hogy Bukarestben tüntetők ezrei folytatják az ideiglenes kormány ellen tiltakozó akciójukat. Prunskiene litván miniszterelnök asszony szerint kormánya kész megfontolni a függetlenséggel kapcsolatos törvény fölfüggesztését annak érdekében, hogy megtörjék a Moszkvával szembeni viszonyban kialakult patt helyzetet. De erre csak abban az esetben hajlandó kormánya ha Litvániát támogatásról biztosítják más országok kormányai, mondotta Prunskiene asszony akinek említett kijelentései kanadai látogatása alatt hangzottak el. Azonban a litván miniszterelnök asszony nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy miféle biztosítékokat vár országa. A múlt héten Franciaország és az NSZK sürgette Litvániát függessze fel azokat a törvényeket, melyek gyakorlatba ültették a Szovjetuniótól való elszakadásra vonatkozó lépéseit. Litvániában ugyanakkor illetékesek azt közölték, hogy moszkvai energia-embargó következtében a köztársaságnak újabb üzemeket kellett bezárnia. Azzal egyidejűleg , hogy egy újabb balti köztársaság ezúttal Lettország parlamenntje készül arra, hogy csütörtökön megvitassa a függetlenség kinyilvánítását az Izvesztyija szovjet kormánylap közvéleménykutatási adatokat hozott nyilvánosságra. (folyt.) 1990. május 1., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Ezek szerint a köztársaságban a lett nemzetiséghez tartozó lakosok 92 százaléka támogatja Lettország kiválását a Szovjetunióból. A közvéleménykutatás adatai azt bizonyítják, hogy a köztársaságbn élő nem lett lakosság 45 százaléka szintén a függetlenség mellett van. A nem lett nemzetiségű lakosok teszik ki az ország összlélekszámának valamivel kevesebb mint 50 százalékát. Ezzel egyidejűleg a köztársaság fővárosában Rigában összeült e lett állampolgárok kongresszusa a függetlenség kinyilvánítását sürgetve. A kongresszus küldötteit a múlt hónapban tartott nemhivatalos választásokon jelölték ki. Ukrajnában emberi jogi aktivisták új politikai pártot alakítottak, melynek programjában szerepel a Szovjetuniótól való elszakadás. Az Ukrán Helsinki Szövetség a hétvégén Kijevben tartott kongresszusán úgy döntött, hogy nevét Ukrán Republikánus Pártra változtatja és a jövőben egy független és demokratikus ukrán állam megteremtésén fog munkálkodni. A kongresszus egy volt politikai foglyot választott meg az új párt elnökévé. Népességét tekintve Ukrajna a Szovjetunió második legnagyobb köztársasága. +++ 1990. május 1., kedd
Vissza »