 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a román kormányfőhöz
"Aggasztó, már-már botrányos katonai atrocitások borzolják az
erdélyi magyarság nyugalmát. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén,
húsvétkor öt harci helikopter pásztázta végig Erdély magyarlakta
településeit, mindezt az istentisztelet alatt. A provokációról saját
szemünkkel is meggyőződhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Az MDF-SZDSZ-megegyezés fogadtatásáról
" - Itt semmi nem változott - csapta zsebre jegyzetfüzetét egy
kollega tegnap délután Antall József és Tölgyessy Péter
sajtókonferenciája után. Itt éppen úgy a színfalak mögött intézik el
a dolgokat, mint az egypártrendszer idején, s a képviselő csak
szentesíti szavazatával, amit a vezetők elhatároztak - mondta.
Úgy gondolom nincs igaza, ellenkezőleg: itt minden megváltozott,
megváltozott még akkor is, ha azzal a bizonyos MDF-SZDSZ
megegyezéssel szemben többeknek, mindenekelőtt a sajtó
munkatársainak van kifogása. Minden megváltozott a Tisztelt Házban,
mert tagjait szabadon választották. Ez önmagában olyan különbség,
amely összehasonlíthatatlanná teszi a 43 esztendő után végre
leváltott elődjével."
|
|
|
|
|
|
 |
Az SZDSZ pécs-baranyai szervezetének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 23., szerda - A marxista pártállam hatalma
szocialista városokat teremtett, múlt nélkül, szürke jelennel,
kilátástalan jövővel. Arctalanná váló városai életét irracionális
gazdaságpolitikájába szorított vállalatóriások létének vagy
pusztulásának függvényévé tette.
Megyénkben Komlónak, az ,,első magyar szocialista
bányászvárosnak,, a puszta léte függ ennek a megfoghatatlan,
lényeges elemeiben érinthetetlen struktúrájú hatalomnak a
döntésétől. Pécsnek az életét pedig alapvetően megrendítheti egy
valahol messze születő határozat.
Miniszterelnökök és miniszterek jönnek és mennek; az uralkodó
párt keresi hiteles személyiségeit. Az emberek azonban maradnak
családjukkal, szüleikkel és gyermekeikkel, vagy legalábbis
szeretnének maradni és megélhetést találni ott, ahol születtek, vagy
ahová talán éppen a kényszer nagyiparosítás lökte őket néhány
évtizede. Ma olyan funkcionárius ül az ipari miniszteri
bársonyszékben, akinek belépője a Mecseki Ércbányászati Vállalat
halálos ítéletét zengte. Holnap talán más miniszter, vagy esetleg
ugyanaz kimondja a Mecseki Szénbányák Vállalat működésének végét
jelentő szót. A döntés dolgozók ezreit és családtagjaik tízezreit
taszíthatja létbizonytalanságba és szegénységbe, bizonytalanná téve
egy egész megye életét. Hiszen a két bányavállalat 16 000
dolgozójának teljes megélhetése, jövője az itt nehéz munkával
szerzett munkabérre épült. Miből fogják fizetni piaci áron
megvásárolt lakásaik, vagy a nagy összegű kölcsönnel megterhelt
családi házaik sokezer forintos törlesztését? Ha eltűnnek a piacról
a ma még úgyahogy fizetőképes vásárlók, ki veszi, ki veheti meg a
kis- és nagytermelők áruját? Ki tudja majd megfizetni az egyébként
is egyre megfizethetetlenebb szolgáltatásokat? Az uránbányáról tehát
megszületett a határozat. Ez a hatalom teremtette, ez a hatalom
pusztítja el. Meddig dönthet még önkényesen a sajátjának mondott
tömegek sorsa fölött a hatalom? Mikor lesz, mikor lehet, hogy az
egyén, a közösség sorsát önmaga határozza meg?
Nekünk, szabaddemokratáknak meggyőződésünk: e hatalom négy
évtizedes kormányzata vezette ebbe a megalázó helyzetbe megyénk
dolgozóit, településeinket, és a most végveszélyben levő uránbányát.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 23., szerda 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|