Rendszerváltás és az MTI

	A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének cigánypolitikai tételei (1. rész) (OS)
1990. május 2., szerda - Az elmúlt időkben cigánypolitika nem volt, csupán antidemokratikus és diszkriminatív intézkedések születtek. A cigányok másodrendű állampolgárok voltak, a kollektív jogokat megtagadták tőlük, amit a többi nemzetiségiek, etnikai csoportok némileg megkaptak. A nem magyar anyanyelvű cigányoknak a nyelv használata nem volt biztosítva. A cigányság semmilyen tekintetben és formában sem kapta meg azt a segítséget, amely a nép emancipációjához, társadalmi integrációjához elég lett volna. Nem kaptak támogatást a cigány fiatalok iskoláztatásában, a lakáskörülmények javításában, a cigány életkörülmények és egészségügyi viszonyok alapvető megváltoztatásában. Kimutatható, hogy a cigányság nem nyert az állami újraelosztásból inkább vesztes lett. A rendőrség a személyiségi jogok megsértésével gyüjtött különböző ellenőrizhetetlen statisztikai adatokat, és ezzel táplálta a cigányellenes indulatokat a társadalomban. A cigányszármazásúakat nem védik a különböző szankciók ellen, sőt kilátásba helyezték a jogi garanciákat a hátrányos megkülönböztetésre. A cigánypolitika apológiája a gyakorlatban egy túltámogatási mitosz volt, melyet igyekeztek terjeszteni. Cigányságnak mint kisebbségnek a megtagadása és az állami életmód diktatúra döntő szerepet játszott a cigányellenesség kialakulásában és ennek megerősítésében. E rövid bevezető után, valamint a régi és a jelenlegi viszonyok ismeretében alakítottuk ki azokat a tanokat, melyek a cigánypolitika alapjai, jövőbeli iránymutatói lehetnek. I. Minden etnikai és nyelvi kisebbséget egyenrangúnak kell elfogadni. A kisebbségek kollektív jogait az ENSZ dokumentumokban is rögzítették. Minden testületben olyan egyének legyenek a cigányok irányítói vagy felelősei, akik magukat az adott kisebbséghez tartozónak vallják. Ezek a személyek megértik a közösségeiket. Az Alkotmány keretein belül az MCDSZ vállalta a cigány nemzetiség érdekképviseletét, jogokat követel a tagjai részére, a tagsághoz nem tartozók részére csak ajánlásokat és javaslatokat tesz. II. Biztosítani kell mindekinek, a sátoros és beás cigány részére is, az anyanyelv használatát és annak fejlesztését. A fokozatosság elvének figyelembevételével kell lehetőséget teremteni arra, hogy az iskolákban, tömegkommunikációban, közigazgatásban is használhassák nyelvüket. III. A cigányok többsége a társadalom legszegényebb rétegei közzé tartozik. A pozitív diszkrimináció figyelembevételével fokozatosan biztosítani kell a cigányok emancipációját, társadalmi integrációját és feltételeinek megteremtését. (foly.köv.) 1990. május 2., szerda 18:00
Vissza »

	A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének cigánypolitikai tételei (2. rész) (OS)
Égetően szükséges a cigány közösségek, családok önrendelkezési jogának megteremtése és azok tiszteletben tartása, ennek az iskolákban és egyéb képzési programok keretében történő kidolgozása. - Az iskolákban olyan tanítási programot kell használni, mely a tanrendszerben, tanítási metodikában a nyelvezethez igazodik. A cigányság különböző rétegeiből érkező gyerekek örökölt sajátosságának és igényeinek megfelelően kell igazodni úgy, hogy a befogadó gyerekek érdekeit se sértse. - Feltétlen szükséges a cigány fiatalok közép- és felsőoktatási tanulmányainak támogatása; ösztöndíj, népi kollégiumok, cigány nyelvű, cigány szakos tanárok képzése. Az egyetemeken cigány nyelvű tanszék kialakítása. Legyenek olyan kutatóbázisok, melyek a cigányság társadalmi helyzetével, néprajzával, történelmével foglalkoznak. IV. A felnőtt lakosság foglalkoztatására ki kell dolgozni részletes foglalkoztatáspolitikát. Legyen munkahelyteremtő, egyéni és társasvállalkozásban, a kezdők és a munkanélküliek számára egyaránt. Hitel- és adótámogatás is legyen meghatározva a réteghez igazodóan, mert a jelenlegi feltételek a szegényebb cigányok részére igénybevehetetlenek. Még jelenleg is érvényesül számos munkahelyen a cigányellenes diszkrimináció, a cigányt a legtöbb esetben a portáról kizavarják, a munkaterületre el sem jut. A nagycsaládos cigányokat - a családfő képzetlensége miatt - sújtja a legsúlyosabban a fenyegető munkanélküliség. Tovább halmozódik ezáltal a hátrányos helyzet, mert az ilyen családban felnőtt gyermekeknek a lehetősége is korlátozott marad mind a képzettség mind a munkahelyek tekintetében. V. Az egészségtelen, rossz lakásban lakó szegények - cigányok, magyarok egyaránt - a lakásépítéshez és lakásvásárláshoz szükséges pénz töredékét sem tudják előteremteni. A különböző kedvezmények, támogatások rendszerének kialakítását bővíteni kell; például állami lakások építése, kedvezményes telek és építőanyag-vásárlási akciók keretében is. Szociális biztonságot garantált létminimumot a társadalom minden tagjának A gyermekgondozási segély is járjon alanyi jogon. Az állam garantálja a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a nyugdíj reálértékének megőrzését. A munkanélküli segélyek elbírálását, a segélyre jogosultság rendszerét tovább kell bővíteni minőségében is úgy, hogy teremtsen egy miniális biztonságot, bővüljön a segélyre jogosultak köre, hosszabbodjon meg a segély folyósításának ideje stb. (folyt.köv.) 1990. május 2., szerda 18:04
Vissza »

	A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének cigánypolitikai tételei (3. rész) (OS)
Feladatok: nem kell túlhangsúlyozni a cigánypolitikai törekvéseket és a támogatásokat, hanem az alapvető emberi jogokat kell biztosítani. Nemcsak a cigányokra érvényes ez természetesen, hanem egyéb kisebbségekre, vagy a szegényebb rétegekre is. VI. Kérjük a hatalomban résztvevő pártokat, politikai mozgalmakat, hogy minden eszközzel és gazdasági elvekkel lépjenek fel a cigányokat sújtó - állampolgári és intézményesen is érvényesülő - diszkrimináció ellen. Védjék meg a demokratikus rendszerre vágyó ország minden állampolgárát, bizotsítsanak jogokat és polgári egyenlőséget az állampolgároknak. Teremtsenek lehetőséget a megfelelő jogalkotás kialakítására, a megfelelő jogvédelemre az egyéni és a közösségi normák megalakotásának szorgalmazásával. A jogrendszerből zárják ki a megkülönböztető törekvéseket. A különböző népek és közösségek ellen lázító, izgató nyilvános magatartást a törvények szigorával vonják felelősségre. A hazánkban élő cigányság minden közössége és családi egysége anyaországnak tekini Magyarországot. Itt akarnak élni Nem mindegy nekik sem, hogy milyen társadalmi közegben és milyen emberi jogaik vannak az anyaországban. Tiltakozunk az általánosítások ellen, nem fogadjuk el a bűnözésből eredő negatív jelzőket sem. Álláspontunk az, hogy mindenki mint ember kapjon jogot, tiszteletet, csak így várhatjuk, hogy teljesítse kötelezettségeit (OS) 1990. május 2., szerda 18:18
Vissza »