 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Művelődési Minisztérium felhívása
"Nem kétséges: elsősorban az állami, politikai, társadalmi és
gazdasági életben vezető szerepet játszott személyiségek közül sokak
birtokában (leszármazottaik birtokában) lehetnek olyan dokumentumok,
amelyek az általuk betöltött közfunkció gyakorlása során
keletkeztek, s rendeltetésszerű helyük nem magánszemélynél, hanem
levéltári intézményben van.
"
SZER, Magyar híradó:
Torgyán véleménye
"- Dr. Torgyán
József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője. Mi a véleménye az MDF és
SZDSZ megállapodásairól?
- Hát ugye ezt több részletben kell megvizsgálni, mert a
megállapodásnak a személyi cserére vonatkozó része, tehát az, hogy
ne a Demokrata Fórum adja az ideiglenes köztársasági elnököt, hanem
a Szabad Demokraták Szövetsége, mégpedig konkrétan Göncz Árpád
személyében, ezzel kapcsolatban nincs észrevételünk, annál inkább
sem, mert Göncz Árpád, az valamikor kisgazdapárti volt.
Ami viszont a megállapodás további részeit illeti, meg kell
jegyeznem, hogy azok alapvető alkotmányjogi és közjogi
rendelkezéseket érintenek, ezért ezekkel kapcsolatban nekünk érdemi
és többrétű észrevételünk lesz.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének
cigánypolitikai tételei (1. rész)
(OS)
|
1990. május 2., szerda - Az elmúlt időkben cigánypolitika nem
volt, csupán antidemokratikus és diszkriminatív intézkedések
születtek. A cigányok másodrendű állampolgárok voltak, a kollektív
jogokat megtagadták tőlük, amit a többi nemzetiségiek, etnikai
csoportok némileg megkaptak. A nem magyar anyanyelvű cigányoknak a
nyelv használata nem volt biztosítva.
A cigányság semmilyen tekintetben és formában sem kapta meg azt
a segítséget, amely a nép emancipációjához, társadalmi
integrációjához elég lett volna. Nem kaptak támogatást a cigány
fiatalok iskoláztatásában, a lakáskörülmények javításában, a cigány
életkörülmények és egészségügyi viszonyok alapvető
megváltoztatásában. Kimutatható, hogy a cigányság nem nyert az
állami újraelosztásból inkább vesztes lett.
A rendőrség a személyiségi jogok megsértésével gyüjtött
különböző ellenőrizhetetlen statisztikai adatokat, és ezzel táplálta
a cigányellenes indulatokat a társadalomban. A cigányszármazásúakat
nem védik a különböző szankciók ellen, sőt kilátásba helyezték a
jogi garanciákat a hátrányos megkülönböztetésre. A cigánypolitika
apológiája a gyakorlatban egy túltámogatási mitosz volt, melyet
igyekeztek terjeszteni. Cigányságnak mint kisebbségnek a megtagadása
és az állami életmód diktatúra döntő szerepet játszott a
cigányellenesség kialakulásában és ennek megerősítésében.
E rövid bevezető után, valamint a régi és a jelenlegi viszonyok
ismeretében alakítottuk ki azokat a tanokat, melyek a cigánypolitika
alapjai, jövőbeli iránymutatói lehetnek.
I. Minden etnikai és nyelvi kisebbséget egyenrangúnak kell
elfogadni. A kisebbségek kollektív jogait az ENSZ dokumentumokban is
rögzítették. Minden testületben olyan egyének legyenek a cigányok
irányítói vagy felelősei, akik magukat az adott kisebbséghez
tartozónak vallják. Ezek a személyek megértik a közösségeiket. Az
Alkotmány keretein belül az MCDSZ vállalta a cigány nemzetiség
érdekképviseletét, jogokat követel a tagjai részére, a tagsághoz nem
tartozók részére csak ajánlásokat és javaslatokat tesz.
II. Biztosítani kell mindekinek, a sátoros és beás cigány
részére is, az anyanyelv használatát és annak fejlesztését. A
fokozatosság elvének figyelembevételével kell lehetőséget teremteni
arra, hogy az iskolákban, tömegkommunikációban, közigazgatásban is
használhassák nyelvüket.
III. A cigányok többsége a társadalom legszegényebb rétegei
közzé tartozik. A pozitív diszkrimináció figyelembevételével
fokozatosan biztosítani kell a cigányok emancipációját, társadalmi
integrációját és feltételeinek megteremtését. (foly.köv.)
1990. május 2., szerda 18:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|