|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Művelődési Minisztérium felhívása
"Nem kétséges: elsősorban az állami, politikai, társadalmi és
gazdasági életben vezető szerepet játszott személyiségek közül sokak
birtokában (leszármazottaik birtokában) lehetnek olyan dokumentumok,
amelyek az általuk betöltött közfunkció gyakorlása során
keletkeztek, s rendeltetésszerű helyük nem magánszemélynél, hanem
levéltári intézményben van.
"
SZER, Magyar híradó:
Torgyán véleménye
"- Dr. Torgyán
József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője. Mi a véleménye az MDF és
SZDSZ megállapodásairól?
- Hát ugye ezt több részletben kell megvizsgálni, mert a
megállapodásnak a személyi cserére vonatkozó része, tehát az, hogy
ne a Demokrata Fórum adja az ideiglenes köztársasági elnököt, hanem
a Szabad Demokraták Szövetsége, mégpedig konkrétan Göncz Árpád
személyében, ezzel kapcsolatban nincs észrevételünk, annál inkább
sem, mert Göncz Árpád, az valamikor kisgazdapárti volt.
Ami viszont a megállapodás további részeit illeti, meg kell
jegyeznem, hogy azok alapvető alkotmányjogi és közjogi
rendelkezéseket érintenek, ezért ezekkel kapcsolatban nekünk érdemi
és többrétű észrevételünk lesz.
"
|
|
|
|
|
|
|
Phare-program - prioritások öt további ország számára (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. május 2. szerda (MTI-tud) - Az Európai
Közösségek Bizottsága szerdán bejelentette, hogy a Magyarország és
Lengyelország támogatására irányuló Phare-program kiterjesztéséről
javaslatot terjesztett a Miniszteri Tanács és az akcióban résztvevő
24 ország munkáját összehangoló G-24-es csoport elé. A Bizottság
akcióterve Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK és Románia
vonatkozásában állapítja meg a tervezett támogatási akció fő
irányait.
A Phare-akciótervben a 24 fejlett tőkésország vesz részt, a munkát az Európai Közösségek Bizottsága hangolja össze, a program vezérkara így Brüsszelben működik. Maga a közösség 1990. évi tervében 300 millió ECU-t (mintegy 360 millió dollár) irányzott elő Magyarország és Lengyelország számára, ebből Magyarországot az előzetes elképzelések szerint mintegy 100 millió illeti meg. A Phare-program keretében a közösségen kívülálló másik 12 fejlett tőkés ország, köztük az Egyesült Államok és Japán, legalább ekkora összeget fordít erre a célra.
A közösség költségvetésében idén további 200 millió ECU áll rendelkezésre Közép-Kelet-Európa demokratikus útra lépő másik öt állama számára. Jövőre a hét országnak összesen 850 millió, 1992-re 1 milliárd ECU-t javasol a közösség Bizottsága. Ehhez járulna a másik 12 ország részéről erre szánt hasonló összeg, továbbá azoknak az intézkedéseknek a haszna, amelyek keretében - amint azt Magyarország és Lengyelország esetében a közösség és számos más ország már megtette - elősegítik a szóbanforgó országok áruinak piacra jutását.
A közösség az érdekelt öt ország által előterjesztett igények és a közösség Bizottsága által az ezekbe az országokba küldött ténymegállapító missziók jelentése alapján határozta meg a Phare-programban az ő esetükben követendő prioritásokat. A 24 ország külügyminiszterei előreláthatólag júniusban döntenek majd e javaslatok elfogadásáról. A közösségnek, a 24-eknek és a most alakuló Európai Beruházási és Fejlesztési Banknak együtt kell működnie e célkitűzések megvalósításában - szögezi le a Bizottság szerdai közleménye. (folyt.)
1990. május 2., szerda 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Phare-program - prioritások öt további ország számára (2.rész)
|
A közösség Bizottsága állást foglal amellett, hogy az öt ország mindegyikével szemben érvényesítsék a legnagyobb kedvezmény elvét, továbbá hogy az NDK-ra, Csehszlovákiára és Bulgáriára 1991. január 1-jétől terjesszék ki az általános kedvezmények rendszere keretében nyújtott vámkedvezményeket, illetve Románia és Jugoszlávia esetében terjesszék ki azok körét. Javasolja továbbá a bizottság a kedvezmények kiterjesztését Bulgária, Románia és Jugoszlávia mezőgazdasági exportjára. Ezen belül az Európai Közösségek meg kívánja gyorsítani a specifikus (csak az ,,állami kereskedelmű,, országokra vonatkozó) mennyiségi behozatali korlátozások, s az egyéb mennyiségi behozatali korlátozások lebontását a kétoldalú kereskedelmi szerződések, illetve a kidolgozandó új társulási szerződések keretében. A cél az, hogy az egyes országok által a maguk gazdasági rendszerében végrehajtott változások függvényében a közösség eljusson velük szabadkereskedelmi övezetek kialakításáig.
A brüsszeli Bizottság által kitűzött prioritások az egyes országok esetében a következők: Bulgária: mezőgazdaság és mezőgazdasági- és élelmiszeripar, környezetvédelem, beruházás (szállítás és távközlés), képzés (igazgatás, pénzügyi szolgáltatások, tudományos és műszaki tevékenység), átalakítás (vegyipar, könnyűipar), idegenforgalom, az áruk piacra jutásának elősegítése;
Csehszlovákia: ipari átalakítás, környezetvédelem (a szennyeződés megfékezése, ipari hulladékok, nukleáris biztonság), energia, a fiatalok képzése és cseréje, beruházás (szállítás és távközlés), tudományos és műszaki együttműködés, a piacra jutás elősegítése;
Jugoszlávia: mezőgazdaság és élelmiszerellátás (kutatás, termelési technika, közös vállalatok), beruházások (szállítás, idegenforgalom, kisvállalatok), képzés (igazgatás, bankszektor, turizmus, kommunikáció, mezőgazdasági- és élelmiszeripar), az áruk piacra jutásának elősegítése;
NDK: élelmiszerellátás (a vágóhidak átalakítása, tejipar cukortermelés), környezet (vízszennyeződés, levegőszennyeződés, ipari szennyeződés, a kulturális örökség védelme), beruházások (szállítás és távközlés), képzés (igazgatás, felsőoktatás, tudományos és műszaki tevékenység); (folyt.)
1990. május 2., szerda 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Phare-program - prioritások öt további ország számára (3.rész)
|
Románia: mezőgazdaság és élelmiszerellátás (kutatás, termelési technikák, közös vállalatok), környezet, beruházás (szállítások, idegenforgalom, kisvállalatok), képzés (igazgatás, bankszektor, idegenforgalom, kommunikáció, mezőgazdasági- és élelmiszeripar), az áruk piacra jutásának elősegítése.+++
1990. május 2., szerda 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|