|
|
 |
|
 |
Tavaly még újoncként, idén már címvédőként az EB-n (1. rész)
|
1990. május 1. kedd (MTI) - Hétfő este utazott el Athénba a
magyar női tornászválogatott. A görög fővárosban az Ónodi Henrietta,
Molnár Andrea, Ábrahám Zsuzsa, Molnár Andrea összetételű küldöttség
a szombaton és vasárnap sorra kerülő Európa-bajnokságon vesz részt.
A csapat kiemelkedő egyénisége a békéscsabaiak 16 éves
barcelonai olimpiai reménysége, Ónodi Henrietta, aki a tavalyi
brüsszeli kontinensbajnokságon újonc létére megszerezte a magyar női
tornasport első Európa-bajnoki arany- és bronzérmét. A
felemáskorláton címvédő leány idén egészen más elvárásokkal indul az
athéni eseményen, hiszen most már nem a tudását kell bizonyítania,
hanem kivívott nimbuszát illene megőriznie. Ennek esélyéről az
elutazás előtt nyilatkozott az MTI munkatársának:
- Nyugodt lélekkel tekintek fellépésem elé, ugyanis -
szerencsére - semmi sem akadályozott a felkészülésben. Jó formában
érzem magam. Hogy aztán ez mire lesz elég, az nagyon sok tényezőtől
függ - jelentette ki a békéscsabai Európa-bajnoknő.
Milyen újdonságokat tartalmaznak a szabadon választott
gyakorlatai?
- Mind a négy szeren egy kicsit változtattunk a tavalyi
koreográfiákon, ami nem elsősorban anyagerősségben, hanem inkább az
összekötőelemekben jelent újítást. Azt hiszem, az új gyakorlatokat
már megfelelően elsajátítottam, bár azoknak még egy kicsit
,,érniük,, kell. Talán a talajgyakorlatomat értékelik a legjobban a
bírók. Ezt most egy Liszt-darab dzsesszes zenei feldolgozására
mutatom be. Az egyik ugrásomat - kézenátfordulás előreszaltó
bicskamozdulattal - egy fél fordulattal nehezítettük, míg a gerendán
a leugrásomat változtattuk meg triplacsavarra. A legsikeresebb
szeremen, a felemáskorláton csak apróbb elemeket módosítottunk.
Hibátlan bemutatás esetén ,,mennyit érhetnek,, ezek a
gyakorlatok?
- Soha nem szeretek helyezésre tippelni, mert az függ a bíróktól
és az ellenfelek teljesítményétől. Az összetettben a hat között
szeretnék végezni, míg a szerenkénti döntőkben - halkan mondom... -
két éremre elegendő a tudásom. Mindenesetre önmagammal szemben
mindig csak az az elvárás, hogy biztonságosan és hibátlanul
tornázzam. Ami a vetélytársakat illeti: a szovjet trió akármelyik
tagja a győzelemre esélyes, viszont a keletnémetek, és ahogyan azt
az évközi nemzetközi versenyeken tapasztaltam, a románok is, mintha
kissé visszaestek volna. (folyt.köv.)
1990. május 1., kedd 11:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|