|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Duna-Majna csatorna, a Dunáért
|
------------------------------
München, 1990. december 20. (SZER, Magyar híradó) - A gondolat, hogy vízi úton összekössük a Fekete-tengert az északi tengerekkel, már Nagy Károly idején fölmerült, aki 793-ban kezdeményezte egy a Dunát a Majnával összekötő csatorna építését. Egy híján 1200 évvel később, 1992-ben meg is nyitják a Duna-Majna csatornát. Ezt is politikusok találták ki. Az európai országokat összekötő közös víziút tervét megalománnak és ráfizetésesnek tartó szakemberek szerint a Nürnberg és Kelheim közötti zsiliprendszer - ahol a Duna és a Majna szintkülönbsége miatt többszörös zsiliprendszeren kell a hajóknak átjutniuk - olyannyira le fogja lassítani a forgalmat, hogy a sorbanálló hajók veszteglése miatti időveszteség több pénzveszteséget jelentene, mint a szárazföldi szállítás. Nem várható tehát - mondják - a dunai hajóforgalom jelentős növekedése. Ez volt egyébként az egyik érvük a Bős-Nagymaros-pártolóknak. De vajon mennyiben érinti a magyar érdekeket az 1992 októberére megnyíló Duna-Majna csatorna?
A stanfordi alapítású magyar környezetvédelmi alap nyilatkozatot adott ki, fölhíva a figyelmet arra, hogy mivel a Majnában nincs elég víz, a csatornát hatalmas szivattyúkkal a Duna vizével fogják táplálni. Idézünk Lipták Béla professzor írásából:
A Duna fekete-tengeri deltája már ma is vízhiányban szenved és parti zónájának ökológiai rendszerét veszélyezteti a beáramló sós víz. Időszerű lenne, hogy a Duna felső szakaszán történeő beavatkozások következményeit tudományosan felmérjék. Ideje lenne, hogy minden dunai ország nyilvánosságra hozza a határán belépő Duna vizének állapotát jelző mutatókat, azt is, hogy a folyó milyen állapotban hagyja el az országot. Ideje lenne, hogy újból megkezdje működését a Duna Bizottság és szabályozza, hogy melyik ország mennyi víz kiemelésére jogosult, illetve milyen büntetéseket kell kiszabni a baktérium-, vírus- vagy más szennyezések esetén. (folyt.)
1990. december 20., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|