|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
A katonai büntetőjog sürgős módosításra szorul - Tudományos
tanácskozás a Budapesti Katonai Bíróságon (1. rész)
|
1990. december 20., csütörtök - A katonai ügyészség helye és
szerepe az egységes ügyészi szervezetben, illetve a katonai
jogalkalmazásban, valamint a katonai büntetőjog reformja címmel
egésznapos tudományos tanácskozás volt csütörtökön a Budapesti
Katonai Bíróságon. A tanácskozást - amelyen részt vett dr. Györgyi
Kálmán legfőbb ügyész - dr. Kovács Tamás vezérőrnagy, katonai
főügyész nyitotta meg.
Dr. Györgyi Kálmán bevezetőjében a tanácskozás jelentőségét kiemelve utalt arra, hogy januárban a kormány elé kerül az ügyészi szervezet reformjával kapcsolatos - alternatív megoldásokat is tartalmazó - koncepció, és ennek kidolgozása során figyelembe veszik a magyar közjogi tradíciókat, a nyugat-európai országok tapasztalatait, s a különböző, egyrészt már megrendezett, másrészt pedig a még megtartásra kerülő tudományos konferenciák javaslatait.
Dr. Takács László nyugállományú ezredes, a Katonai Főügyészség információs osztályának vezetője egyebek mellett kifejtette, hogy az egypárt rendszerben a katonai igazságszolgáltatás sem volt mentes a párthatározatokban rögzített politikai akarat nyomásától. Azonban az úgynevezett sarkalatos törvények megalkotásával, a jogállam intézményrendszerének alkotmányos működtetésével napjainkra a Magyar Köztársaság már túljutott a rendszerváltás visszafordíthatóságán. A pártküzdelmektől függetlenített magyar igazságszolgáltatásnak - benne a katonai ügyészi és bírói szervezetnek - megvan a jogalapja, hogy törvényes jogalkalmazói munkát folytasson, s ne legyen a politika kiszolgálója.
Az előadó hangsúlyozta: a jövőben, a korábbi gyakorlattal szemben még erőteljesebben érvényre kell juttatni azt az alapszabályt, hogy a katonai ügyészség az egységes ügyészi szervezet része. Erre figyelemmel a katonai ügyészi feladatoknak meg kell felelniük az ügyészi funkcióknak, s a kettő között csak a lehető legszűkebb körben, s csak olyan eltérések lehetnek, amelyeket a katonai specialitások feltétlenül indokolnak. Ugyanakkor - mondta az előadó - módosítani kell azt a jelenlegi szabályozást, amely alapján ma a katonai személyek ügyében az ország valamennyi nyomozó hatósága eljárhat. A jelenlegi hatásköri rend a parancsnokok számára kiismerhetetlen, a sorkatonáknak pedig teljesen érthetetlen. (folyt. köv.)
1990. december 20., csütörtök 19:02
|
Vissza »
|
|
A katonai büntetőjog sürgős módosításra szorul - Tudományos
tanácskozás a Budapesti Katonai Bíróságon (2. rész)
|
A mostani joggyakorlat nem garantálja a katonák által elkövetett bűncselekmények elbírálásának megközelítő egyöntetűségét, valamint a katonai sajátosságok és érdekek törvényes figyelembevételét. Indokoltnak látszik, hogy a fegyveres erők tagjai által elkövetett minden bűncselekmény nyomozása és vádképviselete az erre a munkára szakosodott katonai nyomozó hatóság hatáskörébe tartozzon.
Dr. Borbély Tamás hadbíró ezredes, az Igazságügyi Minisztérium katonai főosztályának vezető helyettese a katonai bíróságok hatásköréről és a katonai büntetőjog reformjának néhány kérdéséről tartott előadást. Hivatkozott arra a jogszabálytervezetre, mely szerint a katonai bíróságok megszűnnek és az egységes igazságügyi rendszer szerves részei lesznek. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek intézésére a Legfelsőbb Bíróságon, a fővárosi és a kijelölt megyei bíróságokon katonai tanácsok alakulnak, s a tanácsok vezetői hivatásos katonai bírók lesznek. Dr. Borbély Tamás véleménye szerint a Büntető Törvénykönyvnek a katonákra vonatkozó rendelkezései számos vonatkozásban sürgős módosításra szorulnak. A legfontosabb tennivalók közé tartozik többek között a katonai büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazásának a megszűntetése, mert ez a gyakorlat sérti a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő elbírálás elvét, valamint azt az alkotmányos elvet is, mely szerint bűncselekményt csak bíróság bírálhat el. Az előadó utalt arra is, hogy felül kell vizsgálni a katonai büntetésvégrehajtási módokat - a büntetésnek fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában való letöltésének lehetőségét - és mellékbüntetéseket, valamint a harckészültséget veszélyeztető bűncselekmények körét. (MTI)
1990. december 20., csütörtök 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|