Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 20.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Egy év után

"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és lövetett rájuk. Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott ,,bányász,, kommandók verték szét őket. "
SZER, A mai nap:

Vészjelzés II:

Sevardnadze lemondott

" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán, Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes módon a kelet-európai változásokban is. A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."

A katonai büntetőjog sürgős módosításra szorul - Tudományos tanácskozás a Budapesti Katonai Bíróságon (1. rész)

1990. december 20., csütörtök - A katonai ügyészség helye és szerepe az egységes ügyészi szervezetben, illetve a katonai jogalkalmazásban, valamint a katonai büntetőjog reformja címmel egésznapos tudományos tanácskozás volt csütörtökön a Budapesti Katonai Bíróságon. A tanácskozást - amelyen részt vett dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész - dr. Kovács Tamás vezérőrnagy, katonai főügyész nyitotta meg.


Dr. Györgyi Kálmán bevezetőjében a tanácskozás jelentőségét
kiemelve utalt arra, hogy januárban a kormány elé kerül az ügyészi
szervezet reformjával kapcsolatos - alternatív megoldásokat is
tartalmazó - koncepció, és ennek kidolgozása során figyelembe veszik
a magyar közjogi tradíciókat, a nyugat-európai országok
tapasztalatait, s a különböző, egyrészt már megrendezett, másrészt
pedig a még megtartásra kerülő tudományos konferenciák javaslatait.

    Dr. Takács László nyugállományú ezredes, a Katonai Főügyészség
információs osztályának vezetője egyebek mellett kifejtette, hogy az
egypárt rendszerben a katonai igazságszolgáltatás sem volt mentes a
párthatározatokban rögzített politikai akarat nyomásától. Azonban az
úgynevezett sarkalatos törvények megalkotásával, a jogállam
intézményrendszerének alkotmányos működtetésével napjainkra a Magyar
Köztársaság már túljutott a rendszerváltás visszafordíthatóságán. A
pártküzdelmektől függetlenített magyar igazságszolgáltatásnak -
benne a katonai ügyészi és bírói szervezetnek - megvan a jogalapja,
hogy törvényes jogalkalmazói munkát folytasson, s ne legyen a
politika kiszolgálója.

    Az előadó hangsúlyozta: a jövőben, a korábbi gyakorlattal
szemben még erőteljesebben érvényre kell juttatni azt az
alapszabályt, hogy a katonai ügyészség az egységes ügyészi szervezet
része. Erre figyelemmel a katonai ügyészi feladatoknak meg kell
felelniük az ügyészi funkcióknak, s a kettő között csak a lehető
legszűkebb körben, s csak olyan eltérések lehetnek, amelyeket a
katonai specialitások feltétlenül indokolnak. Ugyanakkor - mondta az
előadó - módosítani kell azt a jelenlegi szabályozást, amely alapján
ma a katonai személyek ügyében az ország valamennyi nyomozó hatósága
eljárhat. A jelenlegi hatásköri rend a parancsnokok számára
kiismerhetetlen, a sorkatonáknak pedig teljesen érthetetlen. (folyt.
köv.)



1990. december 20., csütörtök 19:02


Vissza »


A katonai büntetőjog sürgős módosításra szorul - Tudományos tanácskozás a Budapesti Katonai Bíróságon (2. rész)


A mostani joggyakorlat nem garantálja a katonák által elkövetett
bűncselekmények elbírálásának megközelítő egyöntetűségét, valamint a
katonai sajátosságok és érdekek törvényes figyelembevételét.
Indokoltnak látszik, hogy a fegyveres erők tagjai által elkövetett
minden bűncselekmény nyomozása és vádképviselete az erre a munkára
szakosodott katonai nyomozó hatóság hatáskörébe tartozzon.

    Dr. Borbély Tamás hadbíró ezredes, az Igazságügyi Minisztérium
katonai főosztályának vezető helyettese a katonai bíróságok
hatásköréről és a katonai büntetőjog reformjának néhány kérdéséről
tartott előadást. Hivatkozott arra a jogszabálytervezetre, mely
szerint a katonai bíróságok megszűnnek és az egységes igazságügyi
rendszer szerves részei lesznek. A katonai büntetőeljárásra tartozó
ügyek intézésére a Legfelsőbb Bíróságon, a fővárosi és a kijelölt
megyei bíróságokon katonai tanácsok alakulnak, s a tanácsok vezetői
hivatásos katonai bírók lesznek. Dr. Borbély Tamás véleménye szerint
a Büntető Törvénykönyvnek a katonákra vonatkozó rendelkezései számos
vonatkozásban sürgős módosításra szorulnak. A legfontosabb
tennivalók közé tartozik többek között a katonai büntetés helyett
fegyelmi fenyítés alkalmazásának a megszűntetése, mert ez a
gyakorlat sérti a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő elbírálás
elvét, valamint azt az alkotmányos elvet is, mely szerint
bűncselekményt csak bíróság bírálhat el. Az előadó utalt arra is,
hogy felül kell vizsgálni a katonai büntetésvégrehajtási módokat - a
büntetésnek fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában való
letöltésének lehetőségét - és mellékbüntetéseket, valamint a
harckészültséget veszélyeztető bűncselekmények körét. (MTI)



1990. december 20., csütörtök 19:05


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD