|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés ünnepek előtt és után - Házelnöki tájékoztató (2.
rész)
|
Szabad György emlékeztetett arra, hogy az ülést követően ismertette a nyilvánossággal a megszületett határozatot, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy kizárólag önkéntesekből álló, jelképes létszámú egészségügyi, katonai szolgálatot teljesítő személyeket küldjön az öbölválság fenyegette övezetbe. A házelnök ezt követően elzárkózott a további közlés elől. Azzal zárta mondandóját, hogy a Magyar Országgyűlés múltjában súlyos és végzetes sérelem érte az alkotmányos követelményeket. Utalt az 1968-as csehszlovákiai intervenció elrendelésére, illetve - a távolabbi múltból - Magyarországnak a II. világháborúba való belépése alkotmányos szempontból vitatható körülményeire. Kijelentette: a parlament most teljesítette azt az előírást, amelyet 1848-ban fogalmaztak meg először alkotmányos követelményként.
Dornbach Alajos alelnök, mint büntetőjogi gyakorlattal rendelkező jogász az elhangzottakhoz hozzáfűzte: a nyugati demokráciákban büntetőjogi következményekkel jár az, ha sajtóorgánum államtitkot kiszivárogtat. Abszurdnak ítélte azt, hogy a tömegkommunikációs eszközök találgatásokba bocsátkoznak, vagy élcelődnek a zárt ülésen történtekkel kapcsolatban. A házelnökkel azonos véleményt fogalmazva meg, többször is visszatérően visszautasította azt az újságírói magatartást, amely túllő a csipkelődésen, ledorongolja a képviselőket, éppen akkor, amikor azok ,,egy munkanapon két műszakot vállalva, intellektuális és morális teljesítményt nyújtanak,,. (MTI)
1990. december 20., csütörtök 14:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|