 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
Sevardnadze-visszhang - NATO 1.
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. december 19. csütörtök (MTI-tud) - A NATO
hivatalosan csak annyit közölt csütörtök délután, hogy a szövetség
,,továbbra is szorosan figyelemmel követi,, a szovjetunióbeli
helyzetet Sevardnadze szovjet külügyminiszter lemondása nyomán.
A NATO-ban, tájékozott források szerint, meglepetést keltett a
miniszter váratlan lemondása és aggodalmat annak indokolása.
A szovjet diplomata, mutatnak rá brüsszeli megfigyelők, a
NATO-országok politikusainak legismertebb partnere volt az elmúlt
időszak bonyolult tárgyalásaiban, amelyek Sevardnadze
külügyminiszterségének időszakában elvezettek a szembenállástól a
partneri viszonyig. Tavaly decemberben Sevardnadze tett látogatást -
elsőként a VSZ-országok külügyminiszterei közül - a NATO-ban. Így a
szovjet belső helyzet kiszámíthatatlan veszélyeinek dramatizálása
mellett Sevardnadze váratlan távozása a gorbacsovi külpolitika
legfőbb megvalósítójától fosztja meg a szövetségeseket.
Ezt az aggodalmat csak fokozza, hogy Sevardnadze és Baker az
elmúlt hóóapokban ismételten tárgyalt az Öböl-válságról, és most a
szovjet külügyminiszter jelezte, hogy távozásának a ,,közelgő
diktatúra elleni tiltakozás,, mellett egyik kiváltó oka az Irakkal
kapcsolatos - egyébként ismét megerősített - politikát érintő
bírálat. A NATO nagyra értékelte a szovjet diplomácia álláspontját
az Öböl-válságban, amely lehetővé tette az ENSZ szerepének
felújítását és a nemzetközi közösség egységes politikai fellépését
az agresszióval szemben.
Ugyanakkor, bár Sevardnadze távozása meglepetés volt, a szovjet
belső helyzet rosszabbodását már hosszabb ideje azzal a
meggyőződéssel követte az Atlanti Szövetség, hogy olyan új
kockázatot jelent, amelyre fel kell készülni. (folyt.)
1990. december 20., csütörtök 14:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|