 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
Castro és az atomcsapás 1.
|
1990. december 20. csütörtök.(AP/MTI-Panoráma) - Fidel
Castro kubai államfő azt javasolta az 1962-es kubai rakétaválság
alatt Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek, hogy vessen be
atomfegyvert az Egyesült Államok ellen, ha az megszállná Kubát.
Egyebek között ez is kiderül Castro 1962 október 26-án kelt
leveléből. A Hruscsovhoz írt levél tartalmát napjainkig titoktartás
leple fedte, a minap azonban a Kubai Kommunista Párt lapja közölte
ezt az írást.
Két évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Szergej Hruscsov
bejelentése: - ,,A válság tetőfokán Castro megelőző atomcsapást
javasolt a szovjet vezetőnek,, - mondta Hruscsov fia Moszkvában egy
nemzetközi konferencia részvevőinek. (Az értekezlet a kubai válság
tanulságait elemezte, a hasonló válságok elkerülésének, illetve
kezelésének lehetőségeit kutatta. Az értekezleten szovjet, amerikai
és kubai politikusok, politológusok vettek részt, köztük az 1962-es
események fontos szereplői.)
A nyilvánosan közölt Castro-levél egy lényeges ponton cáfolja
Szergej Hruscsov szenzációs bejelentését. Atomfegyver bevetéséről
csakugyan szó van benne, de nem megelőző csapásról, amint az ifjabb
Hruscsov állította. Ellenkezőleg: Castro éppen azt kérte a
szovjetektől 28 évvel ezelőtt írott levelében, hogy csak végső
esetben folyamodjanak nukleáris fegyvertárukhoz. Végső esetnek Kuba
amerikai megszállását tekintette.
Szergej Hruscsov a Castro-levél nyilvános megjelenése után
finomította két évvel korábbi állítását. A kérdés egyik amerikai
szakértője előtt kijelentette: értesülését apja visszaemlékezéseiből
merítette, nem zárható ki a tévedés.
A kubai vezető, mint hajdan írt leveléből kitűnik, bizonyosra
vette akkor, 1962 október 26-án, hogy az Egyesült Államok egy-két
napon belül katonai akciót indít a karib-tengeri ország ellen. Két
eshetőséggel számolt: 1. Az amerikaiak légicsapást mérnek különös
jelentőségű kubai célpontokra, köztük a szigetországban épülő
szovjet rakétatámaszpontokra. (Ezek megjelenése idézte elő a
válságot, amely világháború szélére sodorta az emberiséget. Hat nap
borotvaélen táncolás után Hruscsov leszereltette a Kubába telepített
szovjet atomrakétákat.) 2. Amerikai invázió indul Kuba ellen.
(folyt.)
1990. december 20., csütörtök 13:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|