|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai tőzsdék (1.rész)
|
Bécs, 1990. december 20. csütörtök (Reuter) - Ha a Wall
Streethez nem is mérhetők, de szépen fejlődnek a Kelet-Európában
épphogy szárbaszökkent tőzsdék. Egy évvel a Berlini Fal leomlása után
Magyarországon és Jugoszláviában már zajlik az
értékpapír-kereskedelem, Lengyelországban, Csehszlovákiában,
Romániában és Bulgáriában jövőre tervezik a megnyitását. A tőzsdék
azonban egyelőre a bizalmatlanság korlátaiba ütköznek.
Nyugati pénzügyi szakértők szerint jó időbe telik, mire a tőzsdéket bizalmába fogadja a helyi lakosság, amely csak most kezdi felfedezni a kapitalizmust.
A külföldi befeketők szintén arra várnak, hogy nyugati mintára, jól kiépített tőzsdék működjenek, mielőtt rajtuk keresztül pumpálnák tőkéjüket a reformálódó kelet-európai országokba.
A körültekintő fejlesztés, a személyzet kiképzése és egy ilyen szervezet működésének a megértése nem hónapokat, de éveket igényel - jelentette ki Rüdiger von Rosen, a Német Tőszdeszövetség ügyvezető alelnöke.
Paul Smee, a londoni tőzsde nemzetközi ügyletekkel foglalkozó részlegének vezetője szerint mindennél fontosabb annak megértése, hogy a kelet-európai országokban - noha jelentős haladást értek el - a tőkepiac kialakulása még viszonylag korai szakaszában tart csupán.
A tőzsdék sikere szempontjából kulcsfontosságúak a kiterjedt privatizálási programok, amelyek Magyarországon és Lengyelországban már folyamatban, a térség többi országában pedig előkészületben vannak. A privatizálás mozgósítja a magántőkét és megteremti az igényt olyan piac kialakítása iránt, ahol a részvények adásvétele lebonyolódhat.
Kelet-Európában a legfejlettebb tőzsdével Magyarország rendelkezik, amely már a kommunista kormányzás idején megkezdte a gazdasági reformokat. A budapesti tőzsdén a napi átlagos forgalom 15-20 millió forint (250-330 ezer dollár) és csaknem kizárólag a részvényforgalomból adódik. (folyt.)
1990. december 20., csütörtök 13:22
|
Vissza »
|
|
Kelet-európai tőzsdék (2.rész)
|
A budapesti tőzsdén tulajdonképpen csak két részvényt jegyeznek, további négyet nyilvántartanak, bár nem felelnek meg a jegyzés követelményeinek, és még kettőt fognak bevezetni az idén, úgyhogy összesen nyolc részvény van forgalomban.
A budapesti tőzsde még gyerekcipőben jár. Bénítólag hat rá a bürokrácia, az alacsony forgalom, a tőkeszegénység, valamint a jó papírok, az úgynevezett blue chipek hiánya - állapította meg értékelésében a Girozentrale osztrák bank. Hozzáfűzte azonban, hogy a biztatóak a kilátások, mert sorozatos új kibocsátásokra lehet számítani, és néhány hónapon belül 20-30 vállalat részvényeit jegyzik majd. Az osztrák bank szerint lehetséges, hogy külföldi értékpapírok is megjelennek a Budapesti Értéktőzsdén. A tervek szerint Magyarországon 20 vállalat, több mint 1 milliárd dollár összértékűre becsült privatizálása van napirenden, és a budapesti tőzsde sikerét vetíti előre a Fotex-részvények bevezetése.
Egyes magyar vélemények szerint a Fotex-részvények sikere éppenséggel aláásta a hétköznapi emberek bizalmát a tőzsde iránt.
A potenciális külföldi befektetők azt várják, hogy a kelet-európai tőzsdéken konvertibilis valutában bonyolítsák le a forgalmat, az elszámolási módszerek megfeleljenek a nyugati szokásoknak, és működő bankrendszer álljon rendelkezésükre.
Budapestnek még nagy utat kell megtennie, riválisainak azonban még távolabbról kell indulniuk.
Ljubljanában és Belgrádban az idén megnyílt tőzsdén egy-egy részvény jegyezhető és néhány kötvény forgalmát bonyolítják le. A ljubljanai tőzsdén február óta összesen 3 millió dinárnak (300 ezer dollár) megfelelő forgalom volt, a belgrádi tőzsdén ennek is csupán a negyede. Egy belgrádi szakértő reményei szerint 1991 végéig 5-10 részvény jelenik meg a belgrádi tőzsdén. A fő probléma az, hogy Jugoszláviában nincs elsődleges piac, így minden a privatizálás folyamatától és az elsődleges piac kialakulásától függ - mondta Braniszlav Jorgics, egy kereskedelmi vállalat igazgtója.
A lengyel kormány reményei szerint a privatizált vállalatok részvénytőkéje jövőre eléri a 130 ezer milliárd zlotyt, azaz a 13,7 milliárd dollárt. A varsói tőzsde a tervek szerint 1991 közepén nyílik majd meg. +++
1990. december 20., csütörtök 13:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|