Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 20.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Egy év után

"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és lövetett rájuk. Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott ,,bányász,, kommandók verték szét őket. "
SZER, A mai nap:

Vészjelzés II:

Sevardnadze lemondott

" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán, Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes módon a kelet-európai változásokban is. A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."

Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (1. rész)

1990. december 19., szerda - Horváth Balázs tárca nélküli miniszteri jelölését 10 szavazattal, egy ellenében, 6 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága szerdán megtartott ülésén.


Horváth Balázs kettős minőségben állt a parlamenti testület elé.
A határokon túli magyarság ügyeiért felelős tárca nélküli miniszteri
poszt várományosaként céljairól, feladatairól számolt be a
bizottságnak, leköszönő belügyminiszterként pedig a menekültügyek
hazai helyzetéről, a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatást.

    A leköszönő-bemutatkozó miniszter elsőként a
Közép-Kelet-Európában várható menekülthullámról és kezelésének
módozatairól fejtette ki véleményét. A legtöbben a szovjet
világútlevél bevezetésének következményeitől tartanak. A miniszter
beszámolója nyomán világossá vált, hogy ha nem is közvetlen
problémáról van szó, a prognosztizált szovjet migrációs hullám
hatásainak kivédésével már most érdemben foglalkoznak az érintett
szervek.

    A migrációs hullám kialakulását fékező tényezők között Horváth
Balázs megemlítette, hogy ma még az sem tisztázott: a világútlevelek
kiadásában milyen lesz az unió és a tagköztársaságok
munkamegosztása. Az illegális határátkelést pedig rendkívül
megnehezítik a zöldhatár nehéz terepviszonyai. Sajnos a mérleg másik
serpenyőjét is mázsás súlyok nyomják. A Szovjetunió állampolgárait
elvándolásra ösztökélheti a 10 milliósra prognosztizált
munkanélküliség, amely a miniszter szerint elsősorban az európai
területeket érinti. A belső viszonyok további romlása miatt esetleg,
ne adj isten, bekövetkező polgárháború pedig valósággal kiűzheti az
embereket a Szovjetunióból.

    A szükségessé váló megelőző intézkedések között Horváth Balázs
elsőrendű tennivalóként említette a határőrizeti szervek
ütőképességének növelését. A miniszter megítélése szerint
szükségessé válik a honvédelmi törvény módosítása is, miáltal
felhatalmazást kapnának a honvédség felhasználására a határőrizet
megerősítése érdekében egy esetleges menekülthullám esetén. Raj
Tamás (SZDSZ) hozzászólása nyomán - miszerint a katonaság
felhasználása nyomasztó emlékeket ébreszt az emberekben - Horváth
Balázs részletesebben is szólt erről a megoldásról. (folyt. köv.)



1990. december 19., szerda 18:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (2.rész)


Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés már a taxisblokád idején is
felvetődött, s akkor is sokan félremagyarázták. A lényeget a
miniszter abban látja, hogy válság esetén nem a véderőt magát, hanem
annak műszaki eszközeit, szállító járműveit vennék igénybe. További
lehetséges eszköz a vízumkényszer bevezetése, de ez csak
vészhelyzetben alkalmazandó; semmi esetre sem lenne kívánatos, hogy
újabb vasfüggöny ereszkedjen le Európában, ezúttal a kontinens
keleti felén. Az illetékes szervek - több közép-európai országhoz
hasonlóan - fontolgatják azt is, hogy a határátlépéskor
megvizsgálják, a beutazó rendelkezik-e elegendő pénzzel az
itt-tartózkodáshoz. (A miniszter példaként megemlítette, hogy
Csehszlovákia 2 ezer dolláros fejenkénti kvóta bevezetését
fontolgatja.) A jövőben szigorúan fel kívánnak lépni azokkal szemben
is, akik feketén dolgoztatják az illegálisan Magyarországon
tartózkodókat. Emellett meg kívánják erősíteni a Szovjetunióval
szomszédos megyék ,,menekültügyi infrastruktúráját,,.

    Míg a menekültügyekkel kapcsolatos beszámolót minden különösebb
vita nélkül tudomásul vették a honatyák, Horváth Balázs tárca
nélküli miniszter-jelölti meghallgatása megosztotta a bizottságot. A
kormánykoalíció pártjainak képviselői egyöntetűen támogatták a
jelöltet, az ellenzéki honatyák ellenben megkérdőjelezték
kompetenciáját. A sértődésektől sem mentes vita komoly ügyrendi
kérdést is felvetett: joga van-e egy bizottságnak ,,vizsgáztatnia,,
a miniszter-jelöltet. A Fideszt képviselő Tirts Tamás ugyanis olyan,
nehezen megválaszolható kérdéseket tett fel a határokontúli
magyarság ügyeiért felelős miniszter-jelöltnek, mint például
véleménye szerint mekkora magyar népesség él Romániában - Horváth
Balázs szerint egyébként 700 ezer és 1 millió 200 ezer közé tehető a
romániai magyarság száma -, kit ismer az RMDSZ vezetői közül, milyen
eredményeket ért el az Antall-kormány a romániai magyarság
helyzetének javításában, a leendő miniszter milyen nemzetközi
dokumentumokra támaszkodik munkájában. Varga János (MDF) tiltakozott
a Fidesz vizsgáztatási kísérletei ellen, s hangoztatta: nem szabad a
kormány tagjait kínpadra vonniuk a bizottságoknak. Baka András (MDF)
bizottsági titkár szerint sem engedhető meg, hogy olyan kérdéseknek
vessék alá a jelöltet, amelyekkel nevetségessé akarják tenni. Erősen
csodálkozott a kérdéseken maga a jelölt is, mivel véleménye szerint
,,a miniszter politikus, nem pedig szakember,,. (folyt. köv.)



1990. december 19., szerda 18:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (3.rész)


Horváth Balázs új funkciójának lényegét körvonalazva
hangoztatta: tárca nélküli miniszterként egyfajta koordinatív
szerepet tölt be a határokon túl élő magyarság ügyeinek kezelésében.
A jelölt megalapozatlannak ítélte azokat az aggodalmakat, amelyek a
környező országokhoz fűződő viszony kiéleződésétől tartanak a
miniszteri poszt felállítása miatt. Az ügyekkel foglalkozó titkárság
nem a revíziós ügyek minisztériuma lesz, hanem a magyarság közös
ügyeinek koordinátora. Hasonló szervezet működésére egyébként 11
országban van példa. A közösségi identitás megválasztása alapvető
emberi jog. Aki magyarnak érzi magát, az magyar is; így aztán nem
lehet jogi akadálya annak, hogy Magyarországon külön poszt
foglalkozzon a magyarság határokon túl élő mintegy harmadának
ügyeivel, s támogatást nyújtson számukra magyarságtudatuk,
kultúrájuk ápolásához. Az effajta aggályok egyébként Horváth Balázs
véleménye szerint a trianoni paradigma túlélést bizonyítja.
Kiegyensúlyozott kapcsolatokat viszont csak akkor lehet kialakítani,
ha megpróbálunk megfeledkezni arról az óriási fájdalomról, amelyet a
versailles-i, trianoni békediktátum okozott. (MTI)



1990. december 19., szerda 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD