|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - Horváth Balázs tárca nélküli
miniszteri jelölését 10 szavazattal, egy ellenében, 6 tartózkodás
mellett támogatta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi bizottsága szerdán megtartott ülésén.
Horváth Balázs kettős minőségben állt a parlamenti testület elé. A határokon túli magyarság ügyeiért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosaként céljairól, feladatairól számolt be a bizottságnak, leköszönő belügyminiszterként pedig a menekültügyek hazai helyzetéről, a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatást.
A leköszönő-bemutatkozó miniszter elsőként a Közép-Kelet-Európában várható menekülthullámról és kezelésének módozatairól fejtette ki véleményét. A legtöbben a szovjet világútlevél bevezetésének következményeitől tartanak. A miniszter beszámolója nyomán világossá vált, hogy ha nem is közvetlen problémáról van szó, a prognosztizált szovjet migrációs hullám hatásainak kivédésével már most érdemben foglalkoznak az érintett szervek.
A migrációs hullám kialakulását fékező tényezők között Horváth Balázs megemlítette, hogy ma még az sem tisztázott: a világútlevelek kiadásában milyen lesz az unió és a tagköztársaságok munkamegosztása. Az illegális határátkelést pedig rendkívül megnehezítik a zöldhatár nehéz terepviszonyai. Sajnos a mérleg másik serpenyőjét is mázsás súlyok nyomják. A Szovjetunió állampolgárait elvándolásra ösztökélheti a 10 milliósra prognosztizált munkanélküliség, amely a miniszter szerint elsősorban az európai területeket érinti. A belső viszonyok további romlása miatt esetleg, ne adj isten, bekövetkező polgárháború pedig valósággal kiűzheti az embereket a Szovjetunióból.
A szükségessé váló megelőző intézkedések között Horváth Balázs elsőrendű tennivalóként említette a határőrizeti szervek ütőképességének növelését. A miniszter megítélése szerint szükségessé válik a honvédelmi törvény módosítása is, miáltal felhatalmazást kapnának a honvédség felhasználására a határőrizet megerősítése érdekében egy esetleges menekülthullám esetén. Raj Tamás (SZDSZ) hozzászólása nyomán - miszerint a katonaság felhasználása nyomasztó emlékeket ébreszt az emberekben - Horváth Balázs részletesebben is szólt erről a megoldásról. (folyt. köv.)
1990. december 19., szerda 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (2.rész)
|
Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés már a taxisblokád idején is felvetődött, s akkor is sokan félremagyarázták. A lényeget a miniszter abban látja, hogy válság esetén nem a véderőt magát, hanem annak műszaki eszközeit, szállító járműveit vennék igénybe. További lehetséges eszköz a vízumkényszer bevezetése, de ez csak vészhelyzetben alkalmazandó; semmi esetre sem lenne kívánatos, hogy újabb vasfüggöny ereszkedjen le Európában, ezúttal a kontinens keleti felén. Az illetékes szervek - több közép-európai országhoz hasonlóan - fontolgatják azt is, hogy a határátlépéskor megvizsgálják, a beutazó rendelkezik-e elegendő pénzzel az itt-tartózkodáshoz. (A miniszter példaként megemlítette, hogy Csehszlovákia 2 ezer dolláros fejenkénti kvóta bevezetését fontolgatja.) A jövőben szigorúan fel kívánnak lépni azokkal szemben is, akik feketén dolgoztatják az illegálisan Magyarországon tartózkodókat. Emellett meg kívánják erősíteni a Szovjetunióval szomszédos megyék ,,menekültügyi infrastruktúráját,,.
Míg a menekültügyekkel kapcsolatos beszámolót minden különösebb vita nélkül tudomásul vették a honatyák, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter-jelölti meghallgatása megosztotta a bizottságot. A kormánykoalíció pártjainak képviselői egyöntetűen támogatták a jelöltet, az ellenzéki honatyák ellenben megkérdőjelezték kompetenciáját. A sértődésektől sem mentes vita komoly ügyrendi kérdést is felvetett: joga van-e egy bizottságnak ,,vizsgáztatnia,, a miniszter-jelöltet. A Fideszt képviselő Tirts Tamás ugyanis olyan, nehezen megválaszolható kérdéseket tett fel a határokontúli magyarság ügyeiért felelős miniszter-jelöltnek, mint például véleménye szerint mekkora magyar népesség él Romániában - Horváth Balázs szerint egyébként 700 ezer és 1 millió 200 ezer közé tehető a romániai magyarság száma -, kit ismer az RMDSZ vezetői közül, milyen eredményeket ért el az Antall-kormány a romániai magyarság helyzetének javításában, a leendő miniszter milyen nemzetközi dokumentumokra támaszkodik munkájában. Varga János (MDF) tiltakozott a Fidesz vizsgáztatási kísérletei ellen, s hangoztatta: nem szabad a kormány tagjait kínpadra vonniuk a bizottságoknak. Baka András (MDF) bizottsági titkár szerint sem engedhető meg, hogy olyan kérdéseknek vessék alá a jelöltet, amelyekkel nevetségessé akarják tenni. Erősen csodálkozott a kérdéseken maga a jelölt is, mivel véleménye szerint ,,a miniszter politikus, nem pedig szakember,,. (folyt. köv.)
1990. december 19., szerda 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (3.rész)
|
Horváth Balázs új funkciójának lényegét körvonalazva hangoztatta: tárca nélküli miniszterként egyfajta koordinatív szerepet tölt be a határokon túl élő magyarság ügyeinek kezelésében. A jelölt megalapozatlannak ítélte azokat az aggodalmakat, amelyek a környező országokhoz fűződő viszony kiéleződésétől tartanak a miniszteri poszt felállítása miatt. Az ügyekkel foglalkozó titkárság nem a revíziós ügyek minisztériuma lesz, hanem a magyarság közös ügyeinek koordinátora. Hasonló szervezet működésére egyébként 11 országban van példa. A közösségi identitás megválasztása alapvető emberi jog. Aki magyarnak érzi magát, az magyar is; így aztán nem lehet jogi akadálya annak, hogy Magyarországon külön poszt foglalkozzon a magyarság határokon túl élő mintegy harmadának ügyeivel, s támogatást nyújtson számukra magyarságtudatuk, kultúrájuk ápolásához. Az effajta aggályok egyébként Horváth Balázs véleménye szerint a trianoni paradigma túlélést bizonyítja. Kiegyensúlyozott kapcsolatokat viszont csak akkor lehet kialakítani, ha megpróbálunk megfeledkezni arról az óriási fájdalomról, amelyet a versailles-i, trianoni békediktátum okozott. (MTI)
1990. december 19., szerda 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|