|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
MOSZ-vélemény a kárpótlási törvény tervezetéről -
Sajtótájékoztató
|
1990. december 13., csütörtök - A magyar mezőgazdasági
termelés romlásának képét idézték fel a Mezőgazdasági Szövetkezők és
Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) csütörtöki
sajtótájékoztatóján a szövetség vezetői, akik egységesen
elutasították a kárpótlási törvény tervezetét, mint olyat, amely a
termelőszövetkezetek puszta létét veszélyezteti. Nagy Tamás, a MOSZ
elnöke teljesen egyoldalúnak tartotta a törvénytervezetet, amely -
mint mondotta - a földtulajdon rendezésének valamennyi anyagi terhét
a tsz-ek nyakába zúdítja, és kísérletet sem tesz arra, hogy a
kérdésben társadalmi megegyezés jöjjön létre, úgy ahogyan az
kézenfekvő lenne.
A MOSZ állásfoglalását azzal indokolta: a szövetség elnöksége egyfelől megelégedéssel fogadja az állam által okozott állampolgári tulajdonsérelmek részleges és végleges kárpótlását célzó törvényjavaslat kidolgozását, másfelől viszont sérelmezi, hogy a rendezés alapvető elvei a termőfölddel kapcsolatban nem érvényesülnek. Tehát a törvénytervezet, mint javaslat, a szövetkezeti tagság számára elfogadhatatlan, azért is, mert a mezőgazdasági termelés nem kívánt nagy arányú leépülését hozza magával.
A tervezet ellentétes a közteherviselés meghirdetett elvével, és nem veszi figyelembe a mezőgazdaság teherviselő képességének korlátait sem. A ma még meg sem becsülhető kárpótlási teher tönkre tenné a mezőgazdasági termelőket, éspedig teljesen méltatlanul, hiszen a korábban tulajdonukba és használatukba került földeken a megtermelt hasznot nem a tagság, hanem a társadalom élte fel. (A termőföld használatának költségei a mezőgazdasági termékek árában eddig nem jelentek meg.)
A tervezett rendezés, amely a szövetkezetek és a tagság tulajdonosi jogának semmibevételével a föld visszaadására kötelez, ellentétes az Alkotmánybíróság határozatával, amely egyértelműen leszögezte, hogy a szövetkezeti tulajdont csak kisajátítás útján, azonnali és teljes körű kártalanítással lehet jogszerűen elvonni. A korlátozás nélküli visszaigénylési lehetőség gyakorlatilag lehetetlenné tenné a szövetkezeti tulajdonnak a tagok körében történő teljes körű nevesítését, és ezzel a már megindult privatizáció megvalósítását a tsz-ekben.
A MOSZ szerint a törvénytervezet jelenlegi formájában nem szolgálja azokat a célokat, amelyeket meghirdetett; nem szüntetné meg a földtulajdoni kérdésekben kialakult feszültségeket és nem kínál reális lehetőséget ezek megoldására. (MTI)
1990. december 13., csütörtök 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|