 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy
teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba
kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati
választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -,
ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a
választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra,
másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást.
Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene,
hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy
mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -,
hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom.
Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről
szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem
legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a
köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője:
dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt
jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha
az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az
alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az
alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint
100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény
szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem
szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott
alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem
megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál
lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|