 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat
jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és
Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták,
hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első
világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista
diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást,
mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen
kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem
különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett
álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban
Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de
értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem
tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott
nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából
sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője
végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése
meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést.
Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos
helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség
egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű
beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt
testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|