|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|