|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Uránbányász demonstráció lesz Pécsett
|
1989. július 12., szerda - Tömegdemonstrációt szerveznek a jövőjükért aggódó mecseki uránbányászok. A sorozatosan megrendezett röpgyűléseken a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy az idei bányásznapot megelőzően - augusztus 30-án - felvonulást tartanak a pécsi uránvárosban, amit munkásgyűlés követ a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésre meghívják az illetékes országos és helyi szervek vezetőit, s választ kérnek tőlük az uránbányák tervezett bezárásáról.
Mint ismeretes: a gazdasági élet racionalizálásával összhangban felmerült a mecseki uránérc-bányászat megszüntetésének terve is. A Minisztertanács később dönt csak a bányavállalat sorsáról, ám a különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot keltettek a MÉV dolgozói körében. Ezért kezdeményezték, hogy tömeges megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét az uránbányászok helyzetére. A vállalati szakszervezeti bizottság természetesen egyetértett az akció gondolatával, s ennek nyomán került sor - az üzemi bizottságok szervezésében - a röpgyűlésekre. Valamennyi munkahelyen felhatalmazást adtak a bányászok a szakszervezeti bizottságnak, hogy megkezdje az augusztus 30-i megmozdulás előkészítését. A választás azért esett erre a napra, mert gondolatilag hozzá akarják kapcsolni a bányásznaphoz, ugyanakkor nem akarják megzavarni az ünnep hangulatát. A demonstráció hétköznapra esik, s hogy ne legyen sztrájkjellege, a bányászok vállalták: egyik szabadnapjukon ledolgozzák a késő délutáni műszakot. Gyulai Sándor, a mecseki ércbányászati vállalat szb-titkára az MTI munkatársának elmondta, hogy az uránbányászok megmozdulása nem a szükségszerű gazdasági döntések ellen irányul, hanem befolyásolni kívánja azokat. Fel akarják hívni az illetékes állami szervek figyelmét, hogy döntésük több ezer mecseki bányász sorsát közvetlenül, további sok ezer pécsi-baranyai ember jövőjét pedig közvetett módon érinti. Biztosítékot kérnek tehát arra, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. Pécs és Baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai máris jelezték, hogy támogatják az uránbányászok kezdeményezését. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|