 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre - osztrák sajtó (2.rész)
|
A beszámolók ismertetik a szertartáson elhangzott
gyászbeszédeket, rámutatnak egyes szónokok - elsősorban Rácz Sándor
és Orbán Viktor - éles és ,,harcias,, hangvételére, az általuk
hangoztatott politikai követelésekre. A Kurier szerint e beszédek
arról tanúskodnak, hogy a magyar nép teljesen félelemmentessé vált.
A Volksstimme, az osztrák Kommunista Párt lapja viszont úgy véli,
hogy egyes beszédek nem szolgálták a nemzeti megbékélést, és a múlt
egyoldalú értékelését tükrözték.
Bécsi újságok tájékoztatnak arról, hogy a Hősök terén lezajlott
rendezvényen ott volt számos magas rangú magyar állami vezető -
élükön Németh Miklós kormányfővel -, viszont a pártvezetés
hivatalosan nem képviseltette magát. Grósz Károly távolmaradásáról
írva a Die Presse arról ír, hogy az MSZMP főtitkára május végén még
kizárta Nagy Imre pártbeli rehabilitálását, s hogy Budapesten úgy
hírlik: a főtitkár még ebben a hónapban lemond. A Neue Kronen
Zeitung tudósítója megemlíti, hogy Grósz Károly elismerte: az
okmányok tanulmányozása alapján maga is meg van győződve Nagy Imre
ártatlanságáról. Az osztrák újságíró hozzáfűzi: sok magyar keserűen
mosolyog ezen a késői megállapításon. A Volksstimme szóváteszi, hogy
a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nyilvánította nemkívánatosnak a
párt hivatalos képviselőinek a szertartáson való részvételét, s
,,kitiltásukkal,, megsértette az általa is hirdetett kiengesztelődés
szellemét, manipulálta az emberek százezreinek érzelmeit.
A Kurier külön kommentárban is foglalkozott a budapesti esemény
egyes nemzetközi vonatkozásaival. A bécsi lap ebben többek között
kifejti: a kelet-európai reformmozgalomnak a jobb jövő útjait
keresve először szembe kell néznie a tragikus múlttal, s leszámolnia
az erről korábban terjesztett hazugságokkal. Ám az új gondolkodásmód
e térségben még beleütközik a régi realitásokba, azokba az erőkbe,
akik még mindig harcolnak a történelem ellen: lövésekkel a (berlini)
falnál, letartóztatásokkal Prágában, földgyalúkkal a falvakban és
tankokkal a diákokkal szemben. Nekik is fel kell most ismerniük: a
történelem nem törölhető el és az emlékezet nem ismer elévülést -
összegzi mondanivalóját az osztrák újság. +++
1989. június 17., szombat 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|