|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Bush Európában - siker és remények (1.rész)
|
Washington, 1989. június 2. (MTI-Panoráma) - George Bush eheti európai útja kétségkívül elnöksége kiemelkedő - és egyúttal első - igazi sikerét hozta.
Ronald Reagan egykori szürke helyettese nem osztja elődjének szilárd konzervativizmusát,és alapjában más egyéniség: a rutinos szinész, de felületes politikus Reagan elsőrangúan ,,adta el,, tanácsadóinak döntéseit. A sok külpolitikai tapasztalattal is rendelkező, belpolitikailag tapasztalt taktikus Bush saját véleményét kívánja érvényre juttatni - ám egyúttal a kompromisszumok embere. Szándékai, egyénisége januári hivaatalba lépésétől eddig a hétig súlyosbodó gondokat okozott az elnöknek: nemcsak a törvényhozásban többségben lévő ellenzék, a demokraták, s velük a sajtó nagy része, hanem sok párthíve és európai szövetségesei is azzal vádolták: feleslegesen húzza el a kül- és a katonapolitika felülvizsgálatát, az óvatosság, amellyel halogatják a választ az Európában oly népszerű szovjet javaslatokra, indokolatlan és káros, hisz Gorbacsov népszerűbb Nyugat-Európában, mint Bush. Bush a jelek szerint végül napok alatt felülvizsgálta a meddőnek bizonyult taktikát és offenzívába lendült. Tanulságos módon végül külügyminisztere, Baker közvetített Bonn és London között a rakétavitában,amely azzal fenyegetett, hogy az ünneplés helyett az ellentétek jellemzik majd a NATO 40. évfordulójának ünnepségeit. A vitát a szőnyeg alá söpörték, egyúttal Bush olyan nagyszabású javaslatokat terjesztett elő az európai hagyományos haderőcsökkentésre, ezen belül amerikai csapatok kivonására, amelyeket az NSZK és a többi szövetséges régen sürgetett és lelkesen üdvözölt. Ilyen előzmények után mondotta el az amerikai elnök szerdai mainzi beszédét, amelyben minden korábbinál nyomatékosabban síkraszállt a kelet-európai országok önrendelkezéséért, demokratizálásáért, a szabad választásokért, a politikai pluralizmusért. A beszéd, amelyben az amerikai elnök a Berlini Fal lebontását, a német egységet sürgette, természetesen különösen jó visszhangra talált az NSZK-ban, ahol a legtöbb az ellenérzés és ellenállás az eddigi amerikai politikával szemben. (folyt.)
1989. június 2., péntek 10:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|