|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly Svájcban - találkozók, előadás (2. rész)
|
Véleménye szerint ezekről az adatokról most nem kell vitát nyitni, hanem építő szellemben tárgyalni kell a földrész biztonsági és leszerelési kérdéseiről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az európai együttműködésen belül külön is fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. A világgazdasági fórum esti plenáris ülésén, amelyet ,,Európa és a geopolitikai fejlődés az 1990-es években,, címmel tartottak, először Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondta el referátumát. Visszapillantott az utóbbi néhány év nemzetközi, főleg európai fejleményeire, kedvező változásaira, méltatva Gorbacsov politikáját, a szovjet-amerikai rakétamegállapodást - a két nagyhatalom első igazi leszerelési egyezményét - és a helsinki folyamat eredményeit. Mint mondotta, ezekben az években fordult a történelem kereke, a konfrontáció helyét kezdi átvenni a kooperáció. Az emberiség most egyre inkább követeli a leszerelést, hogy jobban meg tudjon birkózni olyan előtérbe kerülő újabb egyetemes gondokkal, mint az észak-dél konfliktus, az eladósodás problémája, a kábítószer-fogyasztás vagy az AIDS - mondotta. Európa sorsát illetően döntő jelentőségűnek minősítette a nyugat-európai integráció fejlődését. Óvott azonban attól, hogy ez együtt járjon Nyugat-Európának a világ többi részétől való elzárkózásával, s hogy az európai közösség gazdaságilag vagy más téren európai erődítmény akarjon lenni a külvilággal szemben. Szorgalmazta a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúskodás elkerülését, az olyan transz-atlanti kapcsolatokat, amelyek az értékek és érdekek közösségén alapulnak. Hangsúlyozta, Európának a nyitottságot kell képviselnie, és a világhelyzetben a stabilitás tényezőjévé kell válnia. (folyt.)
1989. január 29., vasárnap 20:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|