|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - visszhang
|
Tokió, London, Róma 1989. január 11. szerda (MTI) - Tekintélyes nyugati lapok szerdán részletesen beszámolnak az Országgyűlés üléséről, s ismertetik a pluralizmus kiszélesítésére irányuló törványjavaslatokat. Bár néhány kommentárban kétségeket hangoztatnak, a hírmagyarázatok többségében elismeréssel szólnak a magyar törvényhozás munkájáról. Több újság kiemeli a Magyarországról történő szovjet csapatkivonással kapcsolatos bejelentést is.
A tokiói Asahi Evening News, valamint az Asian Wall Street Journal egyaránt beszámol szovjet egységek küszöbön álló távozásáról, s ismertetik ezzel kapcsolatban Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter általuk ,,szokatlannak,, nevezett interjúját is. A milánói Corriere della Sera Grósz Károly interjúja és Kárpáti Ferenc nyilatkozata alapján, illetve Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatos beszédére emlékeztetve ismerteti a várható csapatkivonásról szóló bejelentést. Ezt az olasz lap a korábbi jelzésekkel szemben ,,már egyértelmű közléseként,, értékeli, s utal arra, hogy a csapatkivonás terén Magyarország ,,az elsők közt szeretne lenni,,. A Parlamenttel kapcsolatban a milánói lap kitér az egyesülési és gyülekezési törvény várható elfogadására, s úgy itéli meg, hogy a kormány és az ellenzék között kölcsönös a bizalmatlanság, de a szaporodó ellenzéki csoportok nem tudták kiterjeszteni befolyásukat az ipari munkásságra. A londoni sajtó szintén beszámol a csapatkivánásról, s nagy teret szentel a parlamenti törvényhozásnak. A Financial Times a következő címet adta tudósításának: ,,A gazdasági szigortól sujtott szkeptikus magyarok politikai reformokra várnak,,. Az üzleti körök lapja szerint az egyesülési és gyülekezési törvénnyel ,,megteremtik a pártok versengésének alapját,,. A Daily Telegraph Berecz Jánost idézi, miszerint a független csoportok törvényesítése magnyitja az utat a többpártrendszer felé. Az The Independent tudósítója úgy vélekedik, hogy a pluralizmusról szóló törvény ,,megbéklyózza,, az ellenzéket, mert a pártok szerepét csak később tisztázzák. A The Guardian viszont kiemeli, hogy mindez ,,még egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna,,. A The Times is azt hangoztatja tudósításában, hogy negyven év után most először alakulhatnak meg törvényesen az MSZMP-től független politikai szervezetek. +++
1989. január 11., szerda 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|