|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Párizsba várják Mazowieckit (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. május 27. vasárnap (MTI-tud) - A hét elején
Párizsban folytat tárgyalásokat Tadeusz Mazowiecki lengyel
miniszterelnök. Már hétfőn találkozik Francois Mitterrand elnökkel,
megbeszéléseket folytat Michel Rocard miniszterelnökkel, a francia
kormány számos más tagjáival. Kedden sajtókonferenciát is tart a
francia fővárosban.
Mazowiecki ugyan már másodízben jár kormányfőként Párizsban, de az első alkalommal csupán az egynapos lengyel-francia csúcstalálkozón vett részt. A német kérdésről, Lengyelország határainak témájáról folytatott megbeszélést - Jaruzelski államfővel együtt - Mitterrand elnökkel és a francia kormány vezetőivel. A mostani látogatás központjában azonban mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, Lengyelország gazdasága jövőjének kérdései állnak majd.
A francia kormány számára Varsó különösen preferált. Külön programot dolgozott ki a lengyel gazdaság megsegítésére, nagy összegű rendkívüli segélyeket, kölcsönöket helyezett kilátásba. Hozzájárult a zloty stabilizálási alapjához, s komoly részt kíván vállalni a gazdasági programok kidolgozásában, a személyi feltételek megteremtésében. A konkrét program azonban csak most van kialakulóban, s ennek részletei állnak majd a tárgyalások középpontjában.
A másik gazdasági vonatkozású kérdés Lengyelország és az EK viszonya. Varsó mihamarabb társulási szerződést akar kötni a gazdasági közösséggel s ehhez kívánja megszerezni Párizs támogatását.
Természetesen a megbeszéléseken nemzetközi politikai kérdésekről is szó lesz, párizsi források szerint mindenekelőtt a német egyesítéssel kapcsolatban. Franciaország a párizsi csúcstalálkozón a leghatározottabban támogatta Varsónak azt a követelését, hogy megfelelő biztosítékokat kapjon nyugati határának sérthetetlenségéről - olyannyira, hogy ez rövid ideig feszültséget keltett Párizs és Bonn viszonyában -, s egyetértett azzal is, hogy Varsó ebben a kérdésben kifejthesse álláspontját a 2 plusz 4 tárgyalásokon is. A német egység kérdésében időközben bekövetkezett fejlemények értékelése és a közös elképzelések kidolgozása fontos helyet kap majd a kormányfő párizsi tárgyalásain. (folyt).
1990. május 27., vasárnap 11:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párizsba várják Mazowieckit (2.rész)
|
Ami a lengyel adósságválság égető gondjait illeti, Varsó ugyan februárban megállapodásra jutott az úgynevezett Párizsi Klubbal adósságai egy részének átütemezéséről, ez azonban csak az adósságállomány egynegyedét érinti. Lengyel részről azt akarják elérni, hogy általában csökkentsék az ország adósságát és így a kamatterhek ne haladják meg az évi 800 millió dollárt. A jelenlegi helyzet szerint évente több mint hatmilliárd dollárt kellene visszafizetni. +++
1990. május 27., vasárnap 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|