|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Nemzeti ünnep avagy történelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkészítésben milyen szerepe legyen a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseket igényel a poltikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció - erről tárgyalt egyebek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a Budai Vigadóban tartottak meg.
A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval. Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevők, hogy a történelmi szekció dokumentációs és kutató intézetté alakul át, magának a szekciónak, a Magyarországon is működő Oral History archívumának, valamint az Országos Széchényi Könyvtár két részlegének bázisára építve. Az intézetet - az eredeti tervtől eltérően, amely szerint Nagy Imre nevét viselte volna - az 1956-os forradalomról nevezik el; tevékenységét külföldi, illetve külföldön élő magyar szakemberekből alakuló kuratórium irányítja. Az ,56-os mártírok emlékművére kiírt pályázatra eddig 110 magyar és külföldi képzőművész jelentkezett. Az október 17-ig benyújtott pályaműveket 10 tagú, független zsüri bírálja majd el Mészöly Miklós vezetésével. Az emékmű-terveket október 23. és november 4. között kiállításon mutatják be a Budapest Galériában. A zsüri által elfogadott pályamű elkészítésének anyagi feltételeit közadakozásból remélik megteremteni. A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a kijelentése, hogy a TIB visszautasít minden olyan pártkezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván megemlékezni október 23-áról. (Ismeretes, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban már több felhívás, illetve nyilatkozat látott napvilágot. Ezek között volt olyan javaslat, hogy nyilváníttassék történelmi emléknappá, mások úgy vélték, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB, miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal, hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz nyilvánosságra. Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban, illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|