|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Utcaelnevezések Budapesten (1. rész)
|
1989. július 30., vasárnap - A fővárost szimbolizáló jelképek - a címer és Budapest zászlaja -, a személyekről szóló közterület-elnevezések, városrésznevek áttekintésére szakemberekből és társadalmi-politikai szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását javasolja a Fővárosi Tanács vezetése. Elképzeléseit a tanács legközelebbi ülésén terjeszti a testület elé. A tanács munkaterve szerint novemberi ülésén tárgyalja a közterület-elnevezésről szóló új tanácsrendelet tervezetét. A javaslat szerint, ha jóváhagyják, a közterületetek neveit csak a lakosság véleményének kikérése után változtathatják meg. Ami a legutóbbi utcanév-változtatással kapcsolatos vitát illeti: Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke a Magyar Október Párt képviselőivel a napokban folytatott megbeszélését követően ígéretet tett arra, hogy az V. kerületi Münnich Ferenc utca nevének megváltoztatására irányuló javaslatot - az V. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának ezirányú állásfoglalása után - a Fővárosi Tanács vb 1989. október 23-áig megtárgyalja és dönt a kérdésről.
A Fővárosi Tanács igazgatási főosztályán az MTI munkatársának elmondták, hogy a tanácsnak szándékában áll az utcaelnevezési jogkört a kerületi tanácsoknak átadni. A főosztály csak koordinációs tevékenységet végezne annak érdekében, hogy többes utcaelnevezések ne keletkezzenek. Az elképzelések szerint a védetté nyilvánítási jogkör azonban a Fővárosi Tanácsnál maradna. Budapesten az év eleje óta 17 névtelen közterület kapott nevet, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága két alkalommal döntött utcanév-változtatásokról. A VI. kerületi Szófia utca egy részét Dohnányi Ernőről nevezte el, a XXII. kerületi Budafoki tér 2-9. számok határolta területet pedig Savoyai Jenő térre változtatta. Az igazgatási főosztályhoz ez évben 30 kérelem érkezett pártoktól, magánszemélyektől közterületi elnevezések megváltoztatására. Többen szívesen látnák Nagy Imre nevét az V., a VI., és a XVI. kerületben. Vannak, akik a zuglói Révai József utcát szeretnék visszakereszteltetni Bácskaira, érkezett levél Görgey Artúr ,,ügyében,, is, ám az ő nevét már viseli egy utca Budapesten. A mintegy 7500 elnevezést tartalmazó fővárosi utcanévjegyzéket az elmúlt év végén korszerűsítették. A számítógépes nyilvántartásból egyebek között az is kiderül, hogy 180 közterület viseli munkásmozgalmi személy nevét. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Utcaelnevezések Budapesten (2. rész)
|
Bár a végrehajtó bizottság irányelvei annak idején egyértelműen rögzítették, hogy sor-, illetve helyrajzi számok nem helyettesíthetnek utcaneveket, a már szinte helytörténeti értékké vált jelöléseknél - a lakosság, s a helyi tanács kérésére - engedményeket tettek. A XVII. kerületben például 27 római és 44 arab számmal jelzett utcában továbbra is az eredeti címre viszi a levelet a postás. A testület a XXII. kerületi Baross Gábor telepen is eltekintett a I-XVII-ig sorszámozott utcák névadásától. A kerületek közötti azonos utcanevek megszüntetése is folyamatos munkát ad. Az 1873-as, illetve az 1950. évi település-egyesítések előtt korábban önálló települések maguk döntöttek az utcaelnevezésekről; azok összehangolására csak az egyesítés után nyílt lehetőség. Egy 1953-as felmérés még 2500 azonos utcanevet tartott nyilván a fővárosban, számuk azóta mintegy ezerrel csökkent. A jelenlegi többes elnevezések megszüntetéséről, annak mikéntjéről megoszlanak a vélemények. A Budapesti Történeti Múzeum, a Kartográfiai Vállalat és a Fővárosi Levéltár például a megszüntetés ellen érvel, mert megítélésük szerint a változások több zavart okoznának az eligazodásban, mint amennyit segítenének. A Budapesti Postaigazgatóság viszont az összes azonos utcanév egyidejű megszüntetését tartaná kívánatosnak, mert az intézkedéssel a postaforgalom zavartalanabb lehetne. A végrehajtó bizottság a folyamatos megszüntetés mellett foglalt állást, mert a hirtelen változtatás több százezer állampolgár lakcímének egyidejű módosításával járna, s a tájékozódásban is gondot okozna, bár az előírásoknak megfelelően a korábbi elnevezéseket is két éven át a helyükön kell hagyni. (MTI)
1989. július 29., szombat 19:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|