 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottságának közleménye
"... végre együtt kerüljön
áttekintésre: az árszínvonal alakulása, a bruttó nominálkeresetek, a
társadalombiztosítási ellátások, a szociális juttatások alakulása,
az adórendszer árszínvonalra és nettokeresetekre gyakorolt hatása, a
foglalkoztatási helyzet várható alakulása és mindezek eredőjeként a
reálbérek, reáljövedelmek alakulása, továbbá a privatizáció
legfontosabb alapelvei.
"
BBC, Panoráma:
Mi a kivezető út Czirják Sándor szerint
"A nagy elosztási rendszerek átalakulásával a
többi területen is piacossá tesszük a gazdaságot, és ekkor
teremtődik meg egy olyan feltétel, hogy adómérséklésen és egyében
keresztül dinamizáljuk a gazdaságot, de nem az egész gazdaságot
egységében, hanem csak azokat a területeket, amelyek valóban
hatékonyan képesek fejlődni.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Oroszországi népi küldöttek
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. december 11. kedd (MTI-tud.) - Az
Oroszországi Föderáció eltökélt szándéka, hogy teljes jogú tagja
legyen az új szövetségi szerződés alapján megújuló Szovjetuniónak.
Erről döntött kedden Oroszország Népi Küldötteinek Kongresszusa.
A hosszúra nyúlt vitában, amelyben Borisz Jelcin legfelsőbb
tanácsi elnök is hitet tett a szerződéshez való csatlakozás mellett,
a népi küldöttek úgy határoztak, hogy a Föderáció részt vesz a
szerződés kidolgozásában, figyelembe véve minden köztársaság és
autonóm formáció kívánságait. (Jelcin beszédének ismertetését lásd
külön.)
A szövetségi szerződéssel foglalkozó döntés meghozatala után
nekilendült a köztársasági csúcsparlament munkája, több kérdésben is
sikerült kedd estig megállapodásra jutni.
Alig vett igénybe néhány percet annak a határozatnak az
elfogadása, amely a megtorlások oroszországi áldozatairól szól. A
küldöttek hangoztatták, hogy hasonló esetek sohasem ismétlődhetnek
meg Oroszországban, majd megbízták a köztársasági legfelsőbb
tanácsot (a folyamatosan működő parlamentet) és a kormányt, hogy
dolgozzanak ki törvénycsomagot a megtorlásoknak áldozatul esett
oroszországi népek és állampolgárok teljes rehabilitálására és
jogaik helyreállítására.
A katonáknak a nemzetiségek közötti konfliktusokba való bevetése
volt a következő vita témája. Az elfogadott határozat javasolja az
ország elnökének, a szövetségi parlamentnek, hogy haladéktalanul
hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek véget vetnek a fegyveres erők
alkalmazásának a nemzetiségi konfliktusok és más politikai válságok
megoldásában. Egyidejűleg javasolták, hogy a többi szövetséges
köztársaság törvényhozóival együtt hozzák létre e célból a
különleges rendeltetésű köztársaságközi egységeket. A határozat azt
is kimondja, hogy nemzetiségi konfliktusokban a fegyveres erők
alkalmazása csak rendkívüli esetekben, elnöki döntés alapján
elfogadható.
Az OSZSZSZK népi küldöttei az Öböl-válság kapcsán felhívásban
fordultak az államfőhöz és a szövetségi parlamenthez, arra szólítva
fel őket, hogy ne engedjék a Szovjetuniót bevonni egy olyan
fegyveres konfliktusba, amelynek súlyos következményei lehetnek a
világ békéjére és stabilitására nézve. +++
1990. december 11., kedd 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|