 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottságának közleménye
"... végre együtt kerüljön
áttekintésre: az árszínvonal alakulása, a bruttó nominálkeresetek, a
társadalombiztosítási ellátások, a szociális juttatások alakulása,
az adórendszer árszínvonalra és nettokeresetekre gyakorolt hatása, a
foglalkoztatási helyzet várható alakulása és mindezek eredőjeként a
reálbérek, reáljövedelmek alakulása, továbbá a privatizáció
legfontosabb alapelvei.
"
BBC, Panoráma:
Mi a kivezető út Czirják Sándor szerint
"A nagy elosztási rendszerek átalakulásával a
többi területen is piacossá tesszük a gazdaságot, és ekkor
teremtődik meg egy olyan feltétel, hogy adómérséklésen és egyében
keresztül dinamizáljuk a gazdaságot, de nem az egész gazdaságot
egységében, hanem csak azokat a területeket, amelyek valóban
hatékonyan képesek fejlődni.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (4. rész)
|
A helyi adókról szóló törvényjavaslat elfogadása után a
képviselők a jövő évi költségvetés részletes vitájával folytatták a
munkát. Az egyes országgyűlési bizottságok összegzett véleményének
ismertetésével, tárgyilagos, visszafogott hangnemben folytatódott a
pénteki ülésnap, ám az esti órákra a törvénytervezet tárgyalása
durva személyeskedésekbe torkollott. Az éles ellenvéleményeket
megfogalmazó vita világossá tette, hogy az ország jövő évi működését
megalapozó költségvetési törvény kapcsán nem egyszerűen a közpénzek
,,pántlikázásának,, eltérő megítélései csapnak össze, hanem
egymással nehezen kibékíthetőnek tűnő
gazdasági-politikai-társadalomszervezési eszmerendszerek kerültek
szembe. Erre az alapvető társadalomszervezési törésvonalra utalt
Soós Károly Attila (SZDSZ), amikor az órák óta folyó - s egyre
durvábbá váló - vita hevében mintegy a kormány liberális
beállítottságú tagjaihoz fordult támogatásért, úgymond a
várakozással ellentétben felülkerekedni látszó
,,dirigista-centralista,, törekvésekkel szemben. Az ellenpólus
szerepét ezúttal Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
minisztere ,,vállalta,, magára, érzelmektől átfűtött felszólalásban
védve meg a tárcájához tartozó úgynevezett befektetési alap (a
külföldi tőke bevonását hivatott támogatni) létjogosultságát. A
miniszter kikelt azok ellen, akik a liberalizmus örve alatt
,,egyoldalú fegyverletétellel,, fosztanák meg az országot nemzeti
létének egyik fontos garanciájától.
Az alapvonalakat illető erős véleménykülönbségre világított rá a
honvédelmi költségvetés körül kialakult vita is. Némileg az
előzőnapi - több képviselő által is botrányosnak minősített -
polémia alaptételeit ismételte meg Balogh György (FKgP). A
honvédelmi bizottság elnöke a tárca 54 és fél milliárd forintos
előirányzatát elfogadásra ajánlva hangoztatta: Magyarország -
természeti adottságainál fogva - minden oldalról támadható. Igaz
ugyan, hogy jelenleg egyik állam sem fenyegeti hazánkat, s a
nagyhatalmi konfrontáció veszélye is megszűnt, ám a Varsói Szerződés
felbomlása után egy új kollektív védelmi rendszer kiépítéséig egy
esetleges konfliktushelyzetben Magyarország csak saját erejére
támaszkodhat. Összességében a vitában felszólaló ellenzéki
képviselők nyilvánvalóvá tették, hogy a költségvetési
törvényjavaslatot jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak
tartják, ezért legjobb esetben is csak tartózkodnak a vasárnap
esedékes szavazáson. Az egész vitán áthúzódó alapvető ellentét
mellett jellemző volt a polémiára, hogy az egyes parlamenti
bizottságok a hozzájuk kötödő szűkebb területek támogatási
előirányzatainak megtartása mellett törtek lándzsát. (f.k.)
1990. december 28., péntek 20:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|