|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottságának közleménye
"... végre együtt kerüljön
áttekintésre: az árszínvonal alakulása, a bruttó nominálkeresetek, a
társadalombiztosítási ellátások, a szociális juttatások alakulása,
az adórendszer árszínvonalra és nettokeresetekre gyakorolt hatása, a
foglalkoztatási helyzet várható alakulása és mindezek eredőjeként a
reálbérek, reáljövedelmek alakulása, továbbá a privatizáció
legfontosabb alapelvei.
"
BBC, Panoráma:
Mi a kivezető út Czirják Sándor szerint
"A nagy elosztási rendszerek átalakulásával a
többi területen is piacossá tesszük a gazdaságot, és ekkor
teremtődik meg egy olyan feltétel, hogy adómérséklésen és egyében
keresztül dinamizáljuk a gazdaságot, de nem az egész gazdaságot
egységében, hanem csak azokat a területeket, amelyek valóban
hatékonyan képesek fejlődni.
"
|
|
|
|
|
|
|
Horvát alkotmány-kihirdetés (1.rész)
|
B. Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990 december 22. szombat (MTI-TUD) - A zágrábi
parlament három házának ünnepi ülésén szombaton kihirdették a horvát
köztársaság új alkotmányát, amely Horvátország függetlenségét,
szuverenitását és területi integritását hangsúlyozza, de nem
szorgalmazza Horvátország Jugoszláviától történő elszakadását. A
díszülésen elhangzott beszédében Franjo Tudjman elnök kijelentette:
az új alkotmány elfogadásával megvalósult az, amely mellett a horvát
nép az első szabad többpárti szavazáson állást foglalt. A parlament
ülésén nem vett részt a horvátországi Szerb Demokrata Párt 5
képviselője, a baloldali ellenzéki pártok 16 szerb nemzetiségű
törvényhozója, s nem voltak ott a szerb köztársaság vezetői sem.
Megjelent viszont Ante Markovics szövetségi miniszterelnök, Milan
Kucan szlovén elnök, Stipe Mesic szövetségi alelnök, Alija
Izetbegovics bosznia-hercegovinai elnök, s több más magas rangú
személyiség.
Franjo Tudjman beszédében kiemelte: törvénnyel kívánják rendezni a szerbek és más nemzetek nemzeti jogait, amelyeket egyébként az alaptörvény is garantál. A nemzetközi demokratikus közvélemény - mutatott rá a horvát vezető - nem fogadná el Jugoszlávia szétdarabolását és az európai határok módosításának programját. Szem előtt tartjuk azt is, hogy Szerbiában, Crna Gorában és Boszniában is élnek horvátok - tette hozzá Tudjman, aki leszögezte: javasoljuk, hogy Jugoszlávia alakuljon át több állam szövetségévé, s ha ez nem sikerül, a demokratikus szétválás mellett leszünk.
Tudjman beszédében arról is beszélt, hogy a horvátországi szerbek többsége nem csinál gondot a horvát demokratikus hatalomhoz való hűségből. Szavainak némiképp ellentmond az, hogy az egykori határőrvidéken, vagyis Krajinán az ott élő szerbek pénteken kikiáltották a krajinai szerb autonóm területet, s ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek. A knini vár tornyára felhúzták a csillag nélküli jugoszláv lobogót és a szerb zászlót, díszlövésekkel is emlékezetessé tették az ünnepi eseményt, amelyre egyébként a gyülekezési tilalom ellenére kerítettek sort. (folyt.)
1990. december 22., szombat 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|