![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottságának közleménye
"... végre együtt kerüljön
áttekintésre: az árszínvonal alakulása, a bruttó nominálkeresetek, a
társadalombiztosítási ellátások, a szociális juttatások alakulása,
az adórendszer árszínvonalra és nettokeresetekre gyakorolt hatása, a
foglalkoztatási helyzet várható alakulása és mindezek eredőjeként a
reálbérek, reáljövedelmek alakulása, továbbá a privatizáció
legfontosabb alapelvei.
"
BBC, Panoráma:
Mi a kivezető út Czirják Sándor szerint
"A nagy elosztási rendszerek átalakulásával a
többi területen is piacossá tesszük a gazdaságot, és ekkor
teremtődik meg egy olyan feltétel, hogy adómérséklésen és egyében
keresztül dinamizáljuk a gazdaságot, de nem az egész gazdaságot
egységében, hanem csak azokat a területeket, amelyek valóban
hatékonyan képesek fejlődni.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyílt levél a pénzügyminiszterhez (1. rész)
(OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. június 24., vasárnap - A Vállalkozók Országos Szövetsége nevében Palotás János országgyűlési képviselő arra kérte az OS-t, hogy nyílt levélként közölje a parlamentnek és a pénzügyminiszternek átadott képviselői interpellációját. Az interpelláció parlamenti nyilvános elhangzását ugyanis a rendkívüli parlameni ülésszak szabályai nem tették lehetővé.
Képviselői interpellációm tárgya az 1989. XI. tv. - az általános forgalmi adóról -, illetve annak 58. paragrafus (1) bek. c./ pontja, a 61. paragrafus (1-2-3-4) bekezdések egésze, valamint a 76. paragrafus (4-5) bekezdései. Az érintett törvény Európában példátlan módon határozta meg adminisztratív szabályait az értékesítés bizonylatolásának. Ezzel a módszerrel a gyakorlattól elrugaszkodva a gazdaság természetes szereplőitől, a létező vagy lehetséges technikai háttértől elrugaszkodva, az eladó és vevő kapcsolatát figyelmen kívűl hagyva , tisztán spekulatív állami ellenőrzési célok szakszerűtlen előtérbe tolásával alkotta meg az állampárt mindvégig megingathatatlan pénzügyi apparátusa. A törvény elfogadásakor az előterjesztők félrevezették az akkori Országgyűlést, mikor az indoklás érveként nemzetközi gyakorlatára hivatkoztak - utalva arra a ,,turista,, tapasztalatra -, hogy gyakran a legkisebb üzletben is minden tételről pénztárgép által, kérés nélkül kiállított számlát kap a vevő. Ezzel azt a látszatot keltette, mintha ez törvényi szabályozáson, ellenőrzéshez kapcsolt, így szigorú bizonylati szabályoknak meghatározott és bevizsgált - így rendkívűl drága pénztárgépeken alapulna. Ez azonban szándékos megtévesztés. A rendszer működésképtelensége miatt ugyanis ilyen szabály nincs - erről tájékoztatta a Vállalkozók Országos Szövetségét minden külföldi partnere. Nem gondoltak a törvényhozók annak idején a kérdés felvetésekor azokra a vásárlásaikra, kapott szolgáltatásaikra, amikor nem kaptak semmit, illetve nem figyelhették meg azt sem, hogy a kapott bizonylatok döntő többsége csak a vevőnek nyújt információt, nem felel meg bizonylatként. Nem felel meg ezen egyszerű célgépek által adott bizonylat egyetlen ellenőrzési elvárásnak sem. Ezeket kizárólag saját tevékenységük segítésére, a számukra legjobban megfelelő módon és eszközzel a vállalkozók saját döntésén alapszik. Nem felel meg, mert nincs is ilyen funkciója. (folyt.köv.)
1990. június 24., vasárnap 17:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|