![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottságának közleménye
"... végre együtt kerüljön
áttekintésre: az árszínvonal alakulása, a bruttó nominálkeresetek, a
társadalombiztosítási ellátások, a szociális juttatások alakulása,
az adórendszer árszínvonalra és nettokeresetekre gyakorolt hatása, a
foglalkoztatási helyzet várható alakulása és mindezek eredőjeként a
reálbérek, reáljövedelmek alakulása, továbbá a privatizáció
legfontosabb alapelvei.
"
BBC, Panoráma:
Mi a kivezető út Czirják Sándor szerint
"A nagy elosztási rendszerek átalakulásával a
többi területen is piacossá tesszük a gazdaságot, és ekkor
teremtődik meg egy olyan feltétel, hogy adómérséklésen és egyében
keresztül dinamizáljuk a gazdaságot, de nem az egész gazdaságot
egységében, hanem csak azokat a területeket, amelyek valóban
hatékonyan képesek fejlődni.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|