|
|
|
|
3,1 százalékkal kevesebben - Sajtótájékoztató a népszámlálás
előzetes adatairól (1. rész)
|
1990. augusztus 31., péntek - Vukovich György, a KSH elnöke
pénteken sajtótájékoztatón ismertette az 1990. január 1-i - tíz
évenként esedékes - népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as
évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-én
10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben,
mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelensség, mert bár a 70-es
években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának
növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most
először regisztrált a népszámlálás. A tíz év átlagában kevesebb
gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban, s a
halálozások száma és aránya nemzetközi összehasonlításban is nagyon
magas: a vizsgált időszakban évenként megközelítette a 150 ezret.
Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi
helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első helyen állnak a
szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, ezt követik a
balesetek és az öngyilkosságok. Mindössze a csecsemőhalandóság
javult - az 1980 évi 23,2 ezrelékről 15,7 ezrelékesre, de még így is
jóval magasabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban.
A népszámlálás adatai szerint a 80-as évtizedben a városiasodás folyamata tovább erősödött. A fővárosban és a többi városokban lakók aránya jelenleg 62 százalék, a községek lakossága pedig tovább csökkent. A legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosssága fogyott.
A népszámlálási adatokat ezúttal erősen befolyásolta a környező országokbból bevándorlók jelentős száma, ami korábban nem volt jellemző. 1988. és 1990. május 31-e között mintegy 40 ezren menekültek Magyarországra, csaknem valamennyien román állampolgárok, de kétharmaduk magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Az első időkben - február végéig - a menekülők kétharmada férfi volt, egyharmaduk nő, s többségük a 15 és 40 év közötti korosztályt képviselte. Mindössze 8,2 százalékuk jelezte, hogy nem kíván Magyarországon letelepedni, hanem harmadik országba szándékozik távozni. A menekülők csaknem háromnegyede egyébként fizikai foglalkozású. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a népszámlálás előzetes adatairól (2. rész)
|
A március 1-e és május 31-e között Magyarországra érkezett mintegy 2600 újabb menekülő közt magasabb volt már a nők és a gyerekek aránya, ami azt jelzi, hogy a határátlépés könnyítése következtében számos esetben megtörtént a családegyesítés és ezért most már nem csupán személyek, hanem családok kívánnak letelepedni Magyarországon.
A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az elmúlt tíz év alatt 300 ezerrel - 8,5 százalékkal - gyarapodott a lakások száma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel kevesebb, mint az előző évtizedben. Mindez szoros kapcsolatban áll az ország általános gazdasági helyzetének romlásával. Javult viszont a lakásállomány összetétele: az egy szobás lakások aránya 10 év alatt 27,5 százalékról 17,1 százalékra csökkent, s jelentősen - 23,9 százalékról 38,8 százalékra - növekedett a három, illetve több szobás lakások részesedése. A nagyobb lakások építése az utóbbi évtizedben leginkább a községekre jellemző, s a javuláshoz az is hozzájárult, hogy a szanálások főként az egy szobás lakásokat érintették. Ugyanakkor továbbra is a fővárosban legtöbb a kisméretű, egy szobás lakás, ezek teszik ki Budapest lakásállományának 25,6 százalékát. (MTI)
1990. augusztus 31., péntek 14:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|