Rendszerváltás és az MTI

	A Televíziós Műsorkészítők Szövetségének állásfoglalása (1.rész) (OS)
1990. augusztus 31., péntek - A TMSZ ideiglenes vezetősége az egyes területek képviselőinek véleményét meghallgatva a jelenleg rendelkezésre álló szűkös információk alapján a következő véleményének ad hangot. Örömmel üdvözli az MTV elnökének intézkedését, amely már az önkormányzati választások esetében is pályázati rend keretében kívánja odaítélni a műsorkészítés jogát, s így nem konzervál öröklött lehetőségeket. Megnyugvással nyugtázza, hogy a TMSZ javaslatában is szereplő módon a jövőben általánossá válik a műsorkészítési pályázati rend. Kiemelt fontosságot tulajdonít annak az információnak, amely szerint a pályázatokat semleges, az MTV-től nem függő, a belső kapcsolati rendeket nem ismerő testület bírálja el. Felhívja ugyanakkor az elnök figyelmét, hogy a benyújtott pályázatoknak alapkövetelményként tartalmaznia kellene az ötlet mellett a gazdasági és a technikai igényeket is, hiszen ezen ismérvek nélkül felelős döntés nem hozható. Veszélyesnek érezzük továbbá, hogy a pályázatok során jelentős előnyt élvezhetnek a mindenkori hatalomhoz közel állt és álló személyek, akik helyzetükből, s nem tudásukból, tehetségükből eredően nagyságrenddel nagyobb információtömeggel rendelkezve ,,látványos,, elemeket építhetnek pályázatukba - szemben az információkért megküzdeni kényszerülő társaikkal . Tagságunk várakozással szemlélte a színfalak mögött zajló időnkénti sajtófelhangokkal kísért úgynevezett híradós ügyet, amelyről a TV elnökének véleménye teljesen ismeretlen. Elképzelhetetlennek véljük, hogy az érintett személyekről és a jelenségről ne alakult volna ki elnöki értékítélet. Az időközben született döntés kulturáltan, európai módon rendezett egy szervezési gondot azzal, hogy képletesen szólva egy órányi és csatornányi falat húzott ,,csapatok,, közé. Felépült tehát a mi ,,berlini falunk,,. Jogos félelmünk, hogy falideológiánk esetleg pártok mezsgyéjén épült fel. Szövetségünk úgy véli, hogy a megszületett döntés veszélyeket rejt magában. A csoportos és egyéni lázadások a korban és helyzetben fellelhető kényszerítő lehetőségek kiaknázása nem irányíthatja a televíziós munkát sem. Az egyének vagy szerveződések alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról nem közfelkiáltással, még kevésbé részleges közfelkiáltással, s nem a házon kívül kell dönteni. Képtelenségnek ítéljük, hogy a jövőben a minden kétséget kizáróan legitim elnöki hatalmat és felelősséget puccsok veszélyeztessék. (folyt. köv.) 1990. augusztus 31., péntek 14:01
Vissza » Folytatásokkal »